Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1306 Bevallom őszintén, Bárándy Gergővel nem egyeztettem, én a magam ré széről egy kicsit óvatosabban fogalmaznék az elutasításnál. Azt tudnám mondani, hogy ha ezeket a garanciákat sikerül beépíteni, akkor akár még szerintem ez a javaslat alkalmas lehet arra is, hogy támogassa az éppen aktuális ellenzék. De ez attól függ, hogy ezeken a területeken hogyan haladunk előre, és milyen kompromisszumra kész a kormányzat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki az adott na pirendünk keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak. POGÁCSÁS TIBOR be lügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy korszerű technológia vagy új technológia bevezetése vagy alkalmazása, használata mindig izgalmas kérdéseket vet föl, különösen akkor, ha ezt az állam és az emberek biztonságát gara ntáló, védő szervezetek is használni kívánják, használni akarják. A felszólalások többször említették azt, hogy ma az internethez kapcsolódóan számos olyan rendszer működik, amelyhez az állampolgárok a saját adataikat nagy számban és nagyon nagy részletess éggel adják ki. Én még azzal a véleménnyel is vitatkoznék, hogy tisztában vannak azzal, hogy milyen típusú szoftverek gyűjtik, profilírozzák ezeket az adatokat. Akik meglehetősen nagy mértékben kitárulkoznak, azokról gyakorlatilag, nyilván elsődlegesen a k ereskedelmi szolgáltatók, reklámtevékenység céljából szinte egészen pontos, személyre szabott adatokkal rendelkeznek, talán sokkal pontosabbal, mint az állam vagy az állami szervek. Nyilván, ha egy ilyen technológia létezik, egy ilyen technológia adott, ak kor felmerül a kérdés, és felelős az állam azért, hogy ezeket a technológiákat képes legyen használni arra a célra is, ami az állam feladata: alapvetően az állampolgárok biztonságának szavatolása, a bűnüldözés, akár adott esetben a migrációs válság okozta kihívások kezelése. Meggyőződésem szerint a benyújtott törvényjavaslat az egyeztetés óta változott, és igyekezett figyelembe venni mindazokat a felvetéseket, amelyek az információbiztonsággal kapcsolatban megjelentek. Tehát ez a törvényjavaslat garantálja azt, hogy ne legyen, ne lehessen olyan célú felhasználás, ami az állampolgárok szabadságát bármilyen módon korlátozná. Valóban, itt többen felvetették, hogy túl szélesnek találják azok körét, akik ezt használhatják, viszont mögé kell látni, hogy ezek a sze rvezetek mire használhatják. Egy egyszerű személyazonosságellenőrzés egy beléptetésnél nyilvánvalóan egy jóval szűkebb alkalmazási lehetőséget jelent, mint adott esetben a bűnüldözésnél. Fölvetődött az a kérdés, hogy milyen szoftverekkel, milyen eszközökk el és ki fogja mindezt működtetni. Azt gondolom, elég furcsa lenne, ha egy törvényjavaslat azzal foglalkozna, hogy a majdan elfogadott törvény végrehajtásához szükséges eszközöket, szoftvereket, hardvereket honnan vásárolja a kormány. Nyilván nem ez a törv ény célja, nem a törvényjavaslat az eszköz arra, hogy a későbbi kivitelezőket vagy a beszállítókat meghatározzuk. Azt gondolom, hogy ennek semmiképpen nem a törvényben van a helye. Nyilván az rendkívül fontos, hogy a beszerzendő eszközök, szoftverek egyfel ől alkalmasak legyenek minden olyan jogi kritérium biztosítására, ami ahhoz szükséges, hogy az állampolgárok valóban biztonságban érezhessék magukat, és ez a törvény a személyes adataik biztonságát továbbra is biztosítsa, másfelől pedig ezek az eszközök a titkosságot is valóban megfelelő módon biztosíthassák. A felszólalásokból érezhető volt, mint általában minden törvénytervezetnél egy jó adag politikai aggály, felvetés. Azt egy kicsit bájosnak tartom, hogy miközben az identitás elvesztéséért vagy elveszté sének lehetőségéért aggódunk, az MSZP és az LMP vezérszónokának felszólalása nem tartalmában, hanem szó szerint szakaszokban teljesen azonos volt. Azonos mondatokat, azonos fogalmakat, azonos összetételeket használtak. Tehát nem tartalmilag
