Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1296 Ugyanakkor elnagyolt az adatigénylés céljának és a jogosultak körének meghatározása a nemzetbiztonsági szervek esetében, amelyek titkos információszerző és titkos adatgyűjtő tevékenységük ellátásához további specifikálás nélkül igényelhetnek a zonosítást. Ez a széles körű jogosultság azért is aggályos, mert a titkosszolgálatok működése fölött köztudottan gyenge a konkrét ügyekre is kiterjedő, nem politikai természetű ellenőrzés. Itt idézném egyébként a TASZ álláspontját, és e tekintetben mi egye tértünk és osztjuk ezt, amely szerint „A profilalkotási technológia azért jelent különös veszélyt a magánszférára, mert míg személyazonosító irattal vagy akár ujjlenyomattal való azonosításhoz szükség lehet az érintett együttműködésére - igazolvány átadásá ra vagy mondjuk, ujjlenyomat adására , az arcképpel bármilyen helyzetben az érintett tudta nélkül is könnyedén azonosíthatóvá válik. A bármilyen helyzetben, automatizált módon elvégezhető azonosítással a személyek elveszítik a személyazonosságuk felfedése fölötti ellenőrzésüket. Az azonosítás ráadásul távolról és akár tömeges méretekben is elvégezhető. Minden utcai kamera vagy mobilfotó személyazonosítás eszközévé válhat, amellyel felfedhető és végigkövethető, hogy az egyén kinek a társaságban, hol, mit cs inált. Ezt a veszélyt különösen valóssá teszi a térfigyelő kamerák elterjedése, például egy tüntetésen részt vevők azonosítását.” Én azt értem, hogy csak bizonyos jogszabályi környezet megléte vagy bizonyos jogi feltételek megléte esetén igényelhetőek ezek az adatok, de államtitkár úr, ne haragudjon, azt kell mondanom, hogy nem bízunk önökben és az önök kormányában; nem bízunk abban, hogy ha mindezeket az adatokat egy állami szerv kezeli, akkor mondjuk, egy tüntetésen részt vevő, ilyen módon azonosított emb er vagy embercsoport utána nem fog hátrányt szenvedni - mondjuk, a munkahelye elvesztésére gondolok itt vagy bármi hasonlóra. A NAIH honlapján - és egyúttal tisztelettel üdvözlöm a NAIH elnökét is, aki figyelemmel kíséri a vita menetét - az arcképprofilny ilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló tervezetre vonatkozó állásfoglalások között már komoly előélete van ennek a szabályozási tárgynak. Eddig a NAIH már hétszer foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, nem sorolnám fel itt, hogy mely törvények kap csán, illetve mely koncepciók kapcsán. A legfrissebb állásfoglalásából, ami 2015. augusztus 31i keltezésű, kitűnik, hogy „A biometrikus adatkezelés az érintettek magánszféráját nagymértékben, illetve az alkalmazott technológia természeténél, céljánál fogv a nehezen megjósolható mértékben befolyásoló adatkezelési technológiák közé tartozik, és az államnak kitüntetett felelőssége van abban, hogy a biometrikus adatkezelés elterjedése ne veszélyeztesse a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok v édelméhez fűződő jogokat.” Itt egy picit árnyaltabban fogalmaz a NAIH elnöke, illetve a NAIH, de ezek nagyjából hasonló aggályok, mint amit én és a TASZ is ebben a témakörben bizony megfogalmaztunk. A NAIH elvi éllel leszögezte, hogy a teljes népességre vo natkozó központi biometrikus referencianyilvántartás felhasználását a lehető legszűkebb körre kell korlátozni. (11.50) Szerintem ez nem sikerült. A megfelelő törvényi garanciák megléte esetén a kötelező biometrikus személyazonosítás és a szemé lyazonosságellenőrzés lehetséges céljaként alkotmányosan elfogadhatók az alapvető államérdekek, így az állam bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdeke. A személyes adatok védelme szempontjából az is elfogadható a NAIH szerint, hogy a személyazonosság igazolá sára alkalmas okmányok kiadásakor biometrikus személyazonosságellenőrzéssel fokozzák az okmánybiztonságot, hiszen ezzel megelőzhetőek az úgynevezett identitáslopások és a hamis személyazonossággal elkövetett visszaélések. A javaslat nagyon sok állami szer v számára teszi lehetővé az adatigénylést. Mindenki, akinek egy aprócska kis rendészeti feladatköre van, már bekerült ebbe a körbe, ráadásul a tervezett garanciák az álláspontunk szerint nem tűnnek elégségesnek a személyiségprofil elkészítésének a megakadá lyozására, kiváltképpen például politikai célból, amire utaltam is a felszólalásom egyik
