Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 19. hétfő (106. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1252 Itt hadd idézzem Ángyán volt államtitkár urat, aki úgy fogalmazott, hogy pl ágiumnak, azaz szellemi tolvajlásnak nevezhetjük más művének közlését saját név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználását a szerzőre való hivatkozás nélkül. Ahogy említettem, ez a Darányi Ignáctervnél merül fel, hiszen az eredeti anyag felelős szerkesztői Ángyán Józsefen kívül Czene Zsolt és Tátrai Eszter voltak, akik egyébként a korábbi változatban mint szerzők jelen is voltak, azonban felkerült most a honlapra egy 90 százalékban szó szerint megegyező anyag, amelyre viszont már szerzők ént Budai Gyula, Szerdahelyi Kinga és Viski József nevét írták. Tehát ez pluszban egy kis adalék ahhoz, hogy a kormány hogyan is viszonyul korábbi önmagához. Illetve fontos lenne arról is beszélnünk - ahogy említettem, félúton jár ez a stratégia elvileg , hogy hova is jutottunk, hiszen itt nemcsak vidékfejlesztésről és mezőgazdaságról kell beszélnünk, hanem úgy gondoljuk, ahogy egyébként a korábbi, eredeti szerzők is gondolták, hogy egy néppárti vidékstratégia megvalósulása elképzelhetetlen anélkül, hogy e hhez minőségi szellemi háttér ne alakuljon ki. Itt a felső- és középoktatás megújulását és egyfajta szemléletváltását vetítette előre a stratégia. Hát, ebben nemhogy előreléptünk volna, hanem inkább a teljes széthullás, szétverés stádiuma felé tartunk. Szi ntén nagyon érdekes, hogy a minőségi élelmiszerre egyébként maga a stratégia szavakban nagyon nagy hangsúlyt fektet, és nem győzöm aláhúzni, hogy egyébként kormányszinten elfogadták ezt a stratégiát, bár a parlament elé nem merték hozni. Mindeközben példáu l szavakban nagy GMOellenesség van a teljes parlament egyetértésével, a gyakorlatban meg azt látjuk, hogy az USAval megkötendő kereskedelmi megállapodás gyakorlatilag nagyon előrehaladott állapotban van, amiről még azt sem tudta megmondani egyetlen magy ar illetékes, egyetlen magyar kormánytag sem, hogy ha egyáltalán majd eljutunk az aláírás pillanatáig, akkor hazánk, a magyar Országgyűlés vagy bárki, bármilyen megválasztott képviselő Magyarországról dönthete erről, vagy majd a fejünk felett Brüsszelben aláírják. Hát, az a gyanúnk, a sunnyogásnak az az oka, hogy önök már tudják, hogy bizony ez fog bekövetkezni, ez pedig a GMOs szembenállásunkat is jelentősen meg fogja változtatni és fel fogja forgatni. Szintén aggodalommal figyeljük, ami a génbankok és a z ott felhalmozott tudás környékén zajlik ma Magyarországon. Óriási a bizonytalanság, erre a területre is nagyon nagy veszélyt jelent egyébként a TTIP, már ha tényleg aláírásra fog kerülni. Pedig egyébként a nemzeti vidékstratégiának az lett volna talán a legnagyobb küldetése, hogy ebben a megadott tízéves időintervallumban kormányoktól függetlenül hatást tudjon gyakorolni a vidékkel kapcsolatos döntésekre, magára a törvényalkotásra, illetve ami szintén nagyon fontos, a költségvetési források elosztására, l egyen az európai uniós vagy hazai forrás. Ezekre sok minden hatást gyakorolt, láthattuk a mai jobbikos felszólalásokból is , amelyek a fideszes korrupcióra hívták fel a figyelmet , hogy elég sok tényező hatást gyakorol ezen források elosztására, de a nem zeti vidékstratégia sajnos biztosan nem. A KSHadatokból órákig lehetne mutatni, illetve felhozni azokat a példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy pontosan a stratégiában lefektetettel ellenkező folyamatok indultak el a teljes magyar vidék és mezőgazdaság területén, de ezeket majd egy későbbi felszólalásban fogom részletezni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra Ander Balázs képviselő úr jelentkezett: „Jövendölés az utolsó osko láról a Somogyban” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hol vannak már azok az idők, amelyekről Csokonai Vitéz Mihály még így írt Somogyi kázus című művében? „Tegnap Csököl és Hedrehe ly csaknem üstökbe kapott, / Egy sem akarván engedni a másiknak a papot.” Szedte rímekbe a Kis Bálint nevű papon összeugró két somogyi község háborúskodásának történetét a költő. Akkor még
