Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
126 vállalja ennek adott esetben a következményeit - erről beszélt a kancelláriaminiszter , vagy itt tartja ezeket az embereket, de akkor a nemzetközi jogi normáknak megfelelően, emberséges bánásmóddal kell őket ellátni a helyzet rendeződéséig. Nincs más megoldás. Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök azzal j átszik, hogy amennyiben a világsajtót bejárják azok a képek, amelyek bejárták néhány nappal ezelőtt is például a Keleti pályaudvarról, ha a káosz fokozására játszik, hogy ezáltal majd elmegy a migránsok kedve attól, hogy errefelé jöjjenek, akkor nagyon kön nyen lehet, hogy egyrészt bakot lő, és a tűzzel játszik. A miniszterelnök jövendölése júliusban egyszer már nem jött be, a kerítésépítéstől nemhogy visszariadtak volna a Magyarországra érkező emberek, hanem még nagyobb hullám érkezett a magyar határokra. K ettő: vannak bizonyos humanitárius, emberiességi szempontok, amelyek egyébként a fideszes alaptörvénynek is a talpkövét képezik. Három: abban az esetben, hogyha Magyarország egy ilyen krízisben csak úgy tud a magyar érdekeknek megfelelő megoldást találni, hogy rá van szorítva egy széles európai együttműködésre, nem lehet szelektíven játszani a különböző európai, nemzetközi jogi szabályokkal. Nem pusztán emberi jogi kérdésről van szó, hanem Magyarország tárgyalási pozícióiról is, tehát hogyha a genfi egyezmé nyt vagy más nemzetközi jogi normákat lábbal tipor Magyarország, azzal a saját tárgyalási pozícióit is felszámolja. Négy: az embertelen bánásmód, a rendezetlenség bizony nemcsak az ideérkező emberekkel szemben méltatlan, nemcsak az ő jogaikat sérti, de fen yegeti a magyar állampolgárok jogait is. Önök olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely ennek a helyzetnek a kezelésére alkalmatlan. Vannak benne elemek, amelyek természetesen támogathatók adott esetben, ilyen például a tranzitzóna intézménye, amenn yiben a belépési kötelezettséget és az eltávozás következményeit rögzítik, ilyen az embercsempészeti tényállás szigorítása, erre tettünk is javaslatot, adott esetben ilyen lehet a válsághelyzet intézményének a bevezetése. De a válsághelyzet intézményének b evezetése előtt két dolgot tisztázzunk! Ezt a káoszt ki idézte elő? Ezt a káoszt konkrétan önök idézték elő. Másrészt alkotmányos megoldást kell találni. Egy olyan Alaptörvény van, amely minden rendkívüli helyzetet kimerítően tisztáz az Alaptörvényben, teh át az Alaptörvényben van ennek helye, nem külön törvényekben. Másrészt nem tudjuk elbírálni azt, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetre szükség vane, hiszen önök nemhogy nem tettek meg mindent a kapacitásbővítés érdekében, de 2015ről 2016ra a szükséges men ekültügyi intézménynek a költségvetési forrásait még csökkentették is; arról nem beszélve, hogy a magyar jogrend az utóbbi öt évben tele lett különböző, nemzetgazdasági szempontból fontos rendkívüli szabályokkal, arra nézve sincsen indokolás, hogy ezek mié rt nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére. (11.40) A büntetőjogi barkácsolás, amit itt látunk, azzal először is a legfőbb probléma a Magyarországra érkező bevándorlók általános kriminalizálása. Ezek között értem azokat is, akik megfelelnek a menekül tkérelem feltételeinek, az szintén ellentétes nemzetközi jogi normákkal, és ráadásul a magyar igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás nincs is felkészülve ezeknek a szabályoknak az alkalmazására. Olyan tényállásokról beszélünk, például amikor létesítmé nyen keresztüli behatolásról ír a büntetőjogi norma, ami tökéletesen kijátszható és érthetetlen, hiszen amikor valaki egy kocsi csomagtartójában érkezik, azt már nem kezeli ez a tényállás. Másutt, például a C. §nál a normavilágosság követelményeinek nem t esznek eleget. Szeretném tisztázni azt is, hogy szemben azzal, amit tegnap jelzett a kancelláriaminiszter vagy a frakcióvezető, nem tudom, kié az érdem, de majd nyilván összevesznek rajta, nem igaz az az állítás, hogy ma a hatóságoknak nincsen törvényes al apjuk arra, hogy akik illegálisan átlépik a határt, azokkal szemben ne lehessen fellépni. Itt van az idegenrendészeti törvény 67. §a, itt van a szabálysértési törvény 204. §a. Ma is fel lehet azokkal szemben lépni, akik illegálisan lépik át a határt.