Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 19. hétfő (106. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1241 hogy ilyen nézőszámok mellett péld ául megérdemlike azokat a milliárdokat, amelyeket például sportjogdíjakra fordítunk. (22.00) De az M1 hírcsatorna önmagában, azt gondolom, megérne egy misét, vagy legalábbis néhány gyónást az érintettek részéről. A jóhírtévéről most ne beszéljünk, és arró l, hogy erre hivatkozva hogyan lehet újabb és újabb milliárdokat leakasztani, mert az egy külön gyalázat. Ha már tartalmi kritikát nem lehet itt megfogalmazni most már plenáris ülésen, szakbizottságba delegálták ezt a kérdést, maradjunk csak a pénzeknél, e rről beszéljünk. Akkor viszont beszéljünk arról, hogy idén februárban a hírek szerint az MTVA megvált 177 munkatársától, mert racionalizálni kívánta a költségeket, magyarul megszorításokat hajtott végre. Ennek ellenére új embereket vett fel az új műsorstru ktúrára hivatkozva, akik kiemelt multimédiás újságíró státust kaptak, többek között Áder János köztársasági elnök fia is. Ilyen befolyásos helyre került, minő véletlen! A szakszervezetek szerint a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a 177 dolgozó leépítésével az MTVA korábbi állítása ellenére nem spórol, sőt az új dolgozók felvételével a kiadásai vélhetően tovább nőttek. Szintén a tél folyamán az atlatszo.hu számolt be arról, hogy mennyire jól kifizetődő blogolni a közmédia által indított öt tematikus blogon. A nyilvánosságra hozott szerződések szerint a századvéges Lánczi Tamás például havi bruttó 380 ezer forintot kap mint bloggazda, ezenfelül pedig a posztokért nem pontosított összegű, egyedi díjazásban részesül. Vagy Prőhle Gergely hely ettes államtitkár és Szita Károly fideszes polgármester, aki, tegyük hozzá, korábban III/IIes ügynök volt, még rokonairól is jelentett - most mivel díjazza a jelenlegi kormányzat? Egyaránt bruttó 250 ezer forintot kapnak Prőhle Gergellyel együtt fixen azé rt, mert összefogja saját blogját, de mindketten pluszpénzt vehetnek fel, ha posztokat is írnak. CserPalkovics András székesfehérvári, Páva Zsolt pécsi és Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester is kapnak honoráriumot, de azt, hogy ők pontosan mennyit k apnak, nem közölte az MTVA, csak annyi derült ki, hogy egyedi elbírálás alapján járó fizetést vehetnek fel. Így már értjük ezeket a milliárdos és egyébként nem részletezett költségvetéseket! Érthetetlen mindezek után, vagy lehet, hogy eléggé beszédes és va lójában érthető, hogy miért történt az ez év júniusában az Országgyűlés Költségvetési bizottságában, hogy a kormánytöbbség megszavazta azt a módosító javaslatot, amely két területen is kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól a Médiaszolgáltatástámoga tó és Vagyonkezelő Alapot. A közmédiát üzemeltető MTVAnak így nem kell közbeszereztetni sem a műsorokat, sőt nem kell a műsorok előállításához szükséges eszközöket sem közbeszerzési eljárás alá vetni. Végül engedjenek meg ismét némi elvi kritikát is ezzel a javaslattal kapcsolatban. Az a magyarországi gyakorlat ugyanis, amely szerint két költségvetése van egy országnak, ismeretlen máshol Európában. Egyelőre sajnos reménytelennek látszik az a harcunk nekünk, jobbikosoknak, hogy ne legyen két állami költségv etése Magyarországnak. Az NMHH nem része az államháztartásnak, pedig lehetne egy fejezete a központi költségvetésnek, mint például az Alkotmánybíróság vagy akár az Országgyűlés. A Költségvetési bizottság tervezéssel nem foglalkozik. A költségvetés egy pénz ügyi terv, aminek az összeállításához nagyon sok információra, széles körű jogszabályismeretre van szükség. Én nem állítom, hogy például nekem volna ilyen. Ezekkel a bizottság nem rendelkezik. Még maga a Költségvetési bizottság sem, nem ez a dolga. Szakmai lag nincs rálátása arra, amit a médiahatóság apparátusa készített. Nem tudja, hogy mik vannak a részletekben. Olyasmire adja az áldását, aminek belső összetételéről nem győződött meg, hiszen a tervezésbe sem folyt bele. A médiahatóságnak úgy van kialakítva a vezetési struktúrája, hogy tulajdonképpen állam az államban. Nem része fejezetként a központi költségvetésnek, az elnöke nem kérdezhető, mint azt már az előző napirendi pont tárgyalása során is kifogás tárgyává tettem. Ilyen értelemben a média működésér e semmilyen országgyűlési kontroll nincs, a kormány mossa kezeit, az illetékesek pedig nem kérdezhetők a legfőbb ügyészhez hasonlóan.
