Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 19. hétfő (106. szám) - Személyi ügyek: - Lukács Zoltán (MSZP) - a miniszterelnökhöz - „Mivel indokolja az állami cégvezetők 150 százalékban pofátlan béremelését?” címmel - ELNÖK: - LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP):
1136 (14.40) Számos olyan cégvezetőtől váltunk meg a 2010es kormányváltáskor, akikkel kapcsolatosan elégedetlenek voltunk, úgy éreztük, hogy nem végzik elég hatékonyan a munkájukat. (Heringes Anita: Nem voltak elég lojálisak?) Így azt kell mondjam, hogy közülük többen beperelték a magyar államot. Volt olyan közülük, aki közel 200 millió forint kártérítést kért az államtól. Ez jól jelzi azt, hogy milyen pénzekben, milyen fizetési kategóriákban gondolkodtak, tisztelt képviselőtársaim. A kétmil liós plafon ez idáig működött, viszont többen felvetették azt, hogy ezt a kétmilliós plafont fenntartani nem érdemes. Ahogyan ön is utalt rá, valóban ezt tette az Állami Számvevőszék elnöke is. Az ÁSZ elnöke egyébként a kormányülésen is vendég volt, és ott megfogalmazta azt a véleményét az ÁSZ elnöke, hogy az állami cégek működésének a minősége, átláthatósága, szabályossága, teljesítménye, eredményessége az állami cégvezetők bérezésétől és ösztönzőrendszerétől nem elválasztható dolog. Tisztelt Képviselőtárs aim! Mindezek után kezdett el foglalkozni a kormány azzal a koncepcióval, ami végül is testet és formát öltött. Ennek a koncepciókialakításnak fontos része volt az, hogy összehasonlítsuk magunkat Európa valamennyi országával, de különösen is számunkra a V4ek jelentettek összehasonlítási alapot. Így a kormány megvizsgálta az ÁSZ véleménye mellett a V4es, hasonló állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek a bérezését. Az első szempont az volt, hogy szűnjenek meg a bújtatott bérezési rendszerek, legyen valóság os helyzet. Hiszen nagyon fontos az, hogy mindenféle módon prémiumokra és egyéb más kiegészítésekre volt lehetőség az elmúlt évtizedekben, mi azt mondtuk, hogy legyen átlátható és tiszta a rendszer, ez alapján is megvizsgáltuk a V4es tagállamokat. Csehors zágban például az állami szektorban a vezetők bérei 4,214,7 millió forint között mozognak, tehát átszámítva forintra. Lengyelországban 1,66,8 millió forint között vannak ugyanezek. Szlovákiában 1,25,6 millió forint között vannak, és általában 20, illetv e 60 százalék közötti prémium jár a V4es országok cégvezetőinek. Azt gondolom, hogy ha ezzel összehasonlítjuk a most bevezetendő bérezési rendszert, az egy vállalható és korrekt rendszer, ahol ráadásul kiszűrjük azt a lehetőséget, hogy mindenféle módon pr émiumokkal jutalmazzuk azokat a cégvezetőket is, akik nonprofit állami céget vezetnek vagy akik egyébként veszteségesen működtetik az állami céget. Korábban erre az önök idején nem volt lehetőség. Most pedig egy olyan rendszert fogunk bevezetni, tisztelt k épviselőtársaim, amelyben egyértelműek a felelősségi viszonyok és a jövedelmi viszonyok, és természetesen bevezetünk bérplafont is, maximalizáljuk az állami cégvezetők bérét. Ez azt jelenti, hogy öt, négy- és hárommillió forintos kategóriák jönnek létre. És ha már rákérdezett a képviselő úr a közszférára, azt tudom önnek mondani, ez a kétharmados többség volt az, amelyik rendezte a pedagógusok bérét, és ez a kétharmados többség az, amely az egyenruhások bérét is rendezte, és ebben a munkában megyünk tovább a közszféra más területeinek irányába. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Lukács képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. LUKÁCS ZOLTÁN ( MSZP ): Köszö nöm szépen. Államtitkár úr, engedje meg, hogy azt mondjam, kit érdekel, hogy Lengyelországban mennyit keresnek. Engem az érdekel, hogy Magyarországon maguk ötmillió forintokat akarnak adni a haverjaiknak havonta. Azonkívül tisztelje már meg a választókat a zzal, hogy nem hazudik a szemükbe, mert 2010ben húzták meg önök ezt a plafont, és 2012ben szüntették meg, nem 2012ben húzták meg. Ez egy nagyon nagy különbség.
