Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 19. hétfő (106. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1118 visszaállítását, a minimálbér létminimum szintjére emelését, a családi pótlék és a családi adókedvezmény kiterjesztését a felsőfokú oktatásban részt vevő fiatal 24 éves koráig, béremelés és életpályamodellek bevezetését a közszférában, az alacsony bevétellel rendelkező induló vállalkozások terheinek csökkentését, és az alapvető, helybe n termelt élelmiszerek áfájának csökkentését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Mini sztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vége felé, úgy 4 perc 10 másodpercnél azért csak kibújt a zsákból tisztelt képviselő asszony, ugyanis elárulta egy félmondattal magát, amikor azt mondta - amit a választási programjukban is írtak , hogy az LMP személyi jövedelemadóemelésre készül, hiszen ön szépen többkulcsos adózásnak hívta, de ez valójában személyi jövedelemadóemelést jelentene, ami a rendszerszintű megoldása az alacsony jö vedelmekre az LMPnek. Eléggé egyedi megoldás, hogy egy párt adóemeléssel kíván az alacsony jövedelmekkel szemben fellépni. Már nem emlékszem pontosan, hogy az LMP javaslatában a választási kampányban 41 százalékos vagy 51 százalékos volte a legmagasabb a dókulcs. Nem tudom, önök fel tudjáke idézni a saját pártjuk programját másfél évvel ezelőttről. A FideszKDNP ezzel szemben pontosan azért, hogy az emberek többet vihessenek haza abból a pénzből, amit megkeresnek, és ami joggal jár nekik, bevezette az ará nyos egykulcsos adózást, amelynek a mértéke most már 16 százalék, jövőre pedig még kisebb lesz, 15 százalék. Önök semelyik személyi jövedelemadócsökkentést nem támogatták. Itt a parlamentben felszólalnak azért, hogy az embereknek többet kellene keresniük , és amikor adócsökkentéssel az embereknél több pénzt lehetne hagyni, akkor megnyomják a „nem” gombot. Szerintem önök nem rendszerszintű megoldást, hanem rendszerszintű problémát okoznának azzal, hogy adóemelésekkel próbálnának előrelépni. Kicsit furcsa vá d volt a képviselő asszonytól, hogy a multinacionális cégek támogatásával vádolta meg ezt a kormányzatot. Lassan már nem lesz olyan nemzetközi nagyvállalat, amely Brüsszelnél valamiféle keresetet ne nyújtott volna be Magyarországgal szemben, mert pontosan az ő pluszbefizetéseikkel - bankadóval, ágazati különadókkal, akár biztosítótársaságokra, akár kereskedelmi láncokra kivetett különadókkal - teremtettük meg annak a fedezetét, hogy a családoknál több pénz maradhasson. Így tudtuk bevezetni a családi típusú adózás rendszerét, és így tudtuk csökkenteni a személyi jövedelemadót. Mert amit ezelőtt hatnyolc évvel az állampolgárok a bérükből fizettek be, azt most ezek a nagyvállalatok a saját profitjukból fizetik be, és így Magyarországon több pénz marad. Ezért s ikerült javítani az emberek bérviszonyait, ezért nőtt kétszeres mértékben az elmúlt öt évben a magyar bérszínvonal a GDPhez képest. Tehát amennyivel nőtt a GDP, kétszer nagyobb arányban nőttek a bérek Magyarországon. Így elmondhatjuk, hogy az átlagos bér 202 525 forintról 243 217 forintra emelkedett, miközben az infláció lényegében megszűnt. 200 ezerről majdnem 250 ezer forintra nőtt az átlagbér. Tisztelt képviselő asszony, nem én mondok önnek ellent, hanem a számok és az adatok. Úgyhogy azzal ne vádoljon minket, tisztelt képviselő asszony, hogy mi bármilyen formában is a multinacionális cégek érdekét szolgálnánk. Erre a brüsszeli irománybeadó iktatóbélyegző szerintem a legjobb példa és ellenpélda. Hogy hogyan alakult a szegénységgel veszélyeztetett dolgozó k száma, az ezek után nagyon fontos kérdés, amit ön felvetett. Nézzük meg, hogy az Unióban hogyan alakult ez, az Európai Unió egészében: 2006ban 8,1 százalék, 2009ben 8,4 százalék, 2013ban 8,9 százalék, 2014ben 9,6 százalék. Tehát 8,1 százalékról 9,6 s zázalékra emelkedett. S milyen adatokat látunk
