Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 12. hétfő (105. szám) - Ander Balázs (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „A Függőség veszélyei. Avagy miért nincs esélye a magyar gyártóknak a hazai személyszállítási cégek fejlesztési pályázatain?” címmel - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1088 Az új szabályozás a hatálybalépésétől számított 6 év felkészülési időt biztosított azzal, hogy a régi jogosítványok érvényesítése és annak érvényességének me gszerzése 2015. december végéig szól. A tapasztalatok szerint a szakemberek nagy százaléka a vizsgát még nem újította meg, ezért egyértelmű, törekednünk arra, hogy meghosszabbítsuk a lehetőséget legalább egy fél évvel. Úgy nézzük, hogy a szabályozás lehető ségei ezt megengedik teljes egészében, és az is nyilvánvaló, hogy érdemes megfontolni, a vizsgadíjat milyen módon lehetne csökkenteni. Tehát én meg fogom vizsgáltatni, mert kicsit erősnek tartom én is ezt a vizsgadíjat, úgyhogy ha ennek a végére értem, min denképpen fogom tájékoztatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban, szórványos taps az MSZP soraiban.) Ander Balázs (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „A Függőség veszé lyei. Avagy miért nincs esélye a magyar gyártóknak a hazai személyszállítási cégek fejlesztési pályázatain?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: „A függőség veszélyei, avagy miért nincs esélye a magyar gyártóknak a hazai személyszállítási cégek fejlesztési pályázatain?” címmel. Parancsoljon! ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a j árműgyártás fellegvárává vált - büszkélkedett vele oly sokszor a kormány. Valóban, a számok magukért beszélnek, hiszen a 90 százalékban exportra dolgozó járműgyártás a GDP tizedét teszi ki, a mérlegnek azonban két serpenyője van. Tény, hogy a 10 milliárdok kal megtámogatott autóipari gyárak nagyon sok embert foglalkoztatnak, de ki is talicskázzák a profitjukat. (17.10) Az viszont megint egy másik kérdés, hogy ha marad a lebutított oktatás és a nyomott bérek rendszere, akkor a súlyos szakemberhiány is konzerv álódik, és a végén már az sem biztos, hogy lesz kivel megtermeltetni ezt a bizonyos profitot. A Volkswagen körüli botrány, ami megrengetheti az egész hazai szektort is, rámutatott az egyoldalú függőség veszélyeire. Itt lenne a jó alkalom arra, hogy a kormá ny felismerje: másként kellene bánni az eddig mostohagyerekként kezelt, valóban magyar érdekeltségű járműgyártókkal. 2017, amikor meg kell nyitni Magyarország közúti személyszállítási piacát, vészesen közeleg, a Volántársaságok elöregedett flottáját addig korszerűsíteni kell. A hazai gyártók reménykedve várják a tendert, habár, ha az elmúlt évek szégyenletes gyakorlatát nézzük, akkor továbbra is páriák maradnak saját hazájukban. 1400 buszra lenne sürgősen szükség ahhoz, hogy a géppark átlagéletkorát a még versenyképes tíz évre lehessen csökkenteni. Ennek a mennyiségnek a felét a hazai szereplők számára szőnyegbombázással felérő, rideg itthoni viszonyok ellenére is talpon maradt magyar gyártók még ki tudnák elégíteni. A kérdés az, hogy csak a focira igaze a z Orbán Viktorféle kitétel, amely szerint, ha már voltunk a világ legjobbjai között, akkor újra ott a helyünk, vagy pedig vonatkozik ez a buszgyártókra is. Az igazi kérdés az, hogy kapnake egyáltalán megrendelést a hazai közlekedési társaságoktól, állami
