Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
108 továbbá a menekültek megfelelő ellátása és a hatékony eljárások érd ekében könnyít, illetve mellőz egyes közigazgatási eljárásokat. Itt szeretném megjegyezni, figyelemmel arra, hogy a vitában nyilván szó fog erről esni, hogy tulajdonképpen elegendőe erre a feles törvény vagy erre is az Alaptörvény módosítása, vagy kétharm ados törvény kellene. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogi megítélésénél szeretném az alábbiakat hangsúlyozni ismételten. A válsághelyzetben az állami és önkormányzati tulajdon igénybevételére van csak lehetőség kártalanítás mellett. Az állami t ulajdon igénybevétele során az alkotmányossági probléma fogalmilag kizárt. Az önkormányzati tulajdon igénybevételénél pedig alkalmazni kell a kikristályosodott alkotmánybírósági tesztet, amely közérdekre alapítja a szükségesség és arányosság tesztjét. Ez a teszt teljesen eltér más alapjogok ütközésének tesztjétől. Az államhatár védelméről szóló törvény módosítása bevezeti a tranzitzóna fogalmát. Ehhez a felhatalmazást az Európai Unió menekültügyi eljárások közös szabályait megállapító, úgynevezett eljárási irányelvének 43. cikk (1) és (3) bekezdései adják, amelyek értelmében a tagállamok a menekültügyi kérelem elfogadhatóságának vizsgálatát a tagállam határán vagy tranzitzónáiban is lefolytathatják, amennyiben a kérelmező biztonságos harmadik országból érkez ik, és a kérelem érdemét akár gyorsított eljárásban is megállapíthatják, amennyiben a kérelmező a tagállam területére jogellenesen lépett be - 31. cikk (1) bekezdése h) pont. Ilyen különleges eljárásokra nagyszámú kérelmező esetén is, sőt leginkább ilyen e setekben kerülhet sor. A tranzitzóna lényege, hasonlóan a repülőtéri tranzithoz, hogy az adott állam felségterületén van, de az országba való belépés idegenrendészeti szempontból nem valósul meg. A menedékjog iránti kérelmek benyújtására a normál határátke lőn túl ezekben a tranzitzónákban is sor kerülhet, elbírálásuk gyorsított és helyszíni eljárásban lesz lehetséges, és a határon a tranzitzónában lefolytatott eljárás során biztosítani kell a kérelmezők nemzetközi és uniós normák szerinti jogait. A menekült kérelmek elfogadhatósága esetén a tranzitzónákban történik a kérelmezők beléptetése az országba. A polgári perrendtartás módosítása: a nagyszámú kérelem határon lefolytatott eljárásban történő megfelelő kezelése érdekében speciális eljárási szabályok bevez etése indokolt, nemcsak a menekültügyi hatósági eljárásban, hanem a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban is, amelyet a migránsok tranzitzónában történő tartózkodásának ideje alatt, a Magyarországra történő jogi értelem ben vett belépésüket megelőzően indokolt lefolytatni. A határon lefolytatott menekültügyi eljárásokban hozott hatósági határozatok felülvizsgálata során praktikus okokból a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el, amel ynek során kasszációs jogkörrel akár hatályon kívül is helyezheti a menekültügyi hatóság határozatát, és új eljárás lefolytatását írhatja elő. Amennyiben erre a kérelmező igényt tart, úgy lehetőség van a személyes meghallgatásra is a bírósági eljárásban. A szabályozás megfelel az Alaptörvény tisztességes eljárásra és a jogorvoslat biztosítására vonatkozó elveinek, szabályainak. A büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosítások elsődlegesen az embercsempészek elleni szigorú és hatékony büntetőjogi fellépést szolgálják, valamint segítik az eljárások garanciális jogokat tiszteletben tartó gyorsítását. Az illegális határátlépők jellemzően embercsempészés útján, okmányok nélkül vagy hamis okmányokkal jutnak be az ország területére, ami személyazonosságuk megállapítását gyakran lehetetlenné teszi. E kriminális, a menekülteket kihasználó, életüket, testi épségüket veszélybe sodró tettek anyagi haszonszerzés céljából történő elkövetésére pedig komplett bűnszervezetek alakulnak. Aligha vitatható, hogy ez a társadalomra veszélyt jelentő tendencia, az ilyen bűnelkövetés vonatkozásában az állam mind generális, mind speciális prevenciós feladata az embercsempészés bűncselekmény büntetésének szigorításával, büntetési tételeinek emelésével kez elhető. Ennek megfelelően a Btk.módosítás az embercsempészés bűncselekményének büntetési tételeit megemeli. Az állam határai hatékony védelmét csak megfelelő létesítmények, eszközök telepítésével tudja jelenleg biztosítani. E létesítmények funkciója az ál lam és polgárai önvédelmének kiteljesítése,
