Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - A „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
953 vizsgálatok objektív és nem vitatható képet adnak a nemzetiségi önkormányzatok működéséről, amel y számunkra jelentős segítség. Külön pozitívumként értékeljük azt is, hogy 2014 decemberében az Állami Számvevőszék egy összefoglaló tanulmányt készített a 2013. és 2014. évben már addigra lezárt 155 darab nemzetiségi önkormányzati ellenőrzésről, melynek m egállapításait külön bizottsági ülés keretében értékeltük ki az ÁSZ vezetőivel. Megnyugtató számunkra, hogy az Állami Számvevőszék által 2014. évben a nyomozó hatóságok felé benyújtott 50 darab jelzésből a nemzetiségi önkormányzatok a mindössze 4 százalék „Egyéb” rubrikában szerepelnek, holott a lezárt jelentések közel 50 százaléka, a címzettek több mint 20 százaléka is nemzetiségi önkormányzat. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy tiszta és törvényes a helyi nemzetiségi önkormányzatok működése és gazdálko dása. Ugyanakkor természetesen vannak a jelentésnek olyan részei, melyek megítélésünk szerint nem kellően hangsúlyosak, illetve továbbgondolkodásra késztetnek. Az egyik ilyen pont a települési önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok együt tműködése, kapcsolata, a helyi nemzetiségi önkormányzatok kiszolgáltatottsága. A nemzetiségi törvény szerint természetesen a települési önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú fél, de ez a gyakorlatban a legtöbb esetben kevéssé műk ödik. Az ÁSZjelentés egyértelműen megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működése nagymértékben kiszolgáltatott a települési önkormányzatok működésének. Rendkívül tanulságosok azok az adatok, miszerint az Állami Számvevőszék a 2014. évben 2642 in tézkedési kötelemmel járó megállapítást tett, melyből 1206 a nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzéséhez kapcsolódóan került megfogalmazásra. Ez egy igen magas szám, de ha megnézzük a belső bontását, akkor az 1206 megállapítás 74 százaléka, háromnegyedének c ímzettje a települési önkormányzat - jegyző, főjegyző, polgármester , melyhez a vizsgált nemzetiségi önkormányzatoknak az égadta világon semmi köze sincs. Azok a szabálytalanságok és hiányosságok, melyek a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban, de a települési önkormányzatok működésében merülnek fel, megítélésünk szerint nem a nemzetiségi önkormányzatok, hanem a települési önkormányzatok jelentéseihez kellene hogy tartozzanak. Ezt átgondolásra javasoljuk a jövőre vonatkozóan. Végezetül szeretném önöke t tájékoztatni, hogy az Állami Számvevőszék B/4745. számú beszámolójával kapcsolatban a Gazdasági bizottság által meghozott határozati javaslattal a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyetért, és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. Köszönö m, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a szószólók és a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Z. Kárpát D ániel képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget. Igen nehéz helyzetbe hoznak bennünket, amikor látszólag egy összegző vitát kellene folytatni arról, aminek az alapfokáról se m sikerült vitát provokálni, generálni, pedig látható, hogy a Jobbik frakciója igen elnéző volt az ÁSZ tevékenységét illető beszámoló kapcsán: nagyon sok éven keresztül olyan álláspontnak adtunk hangot, amely kritikus, de azért megengedő a tekintetben, hog y a fejlődés lehetőségét nyitva hagyja. Most azt látjuk magunk előtt, hogy az általános vita során nagyon részletes, nagyon konkrét módon megfogalmaztuk azokat az elképesztően fájó hiányosságokat és azokat az elvárásokat, amelyeket muszáj hogy támasszunk m ind a Számvevőszék tevékenységével szemben, mind a kormányzattal szemben, hogy kényszerítse ki azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a nemzetgazdaság hatékonysági mutatói javíthatók. De azt látjuk, hogy az előttünk fekvő beszámoló,
