Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
950 Sőt, azt látjuk, és a statisztikából egyértelműen kiderül, hogy az előző évek tartalmához, számaihoz képest, ahhoz képest, hogy az előző években mennyi ilyen alkotmánybírósági kezdeményezés született, vissz alépés történt. Tehát még kevesebb a kezdeményezés, holott álláspontunk szerint legalább tízszeresének kellene lenni ennek a számnak, de az is lehet, hogy ettől sokkal nagyobbnak kellene lenni. Sőt, valószínűleg a hivatalon belül egy elkülönített résznek e zzel kellene foglalkozni, mivel gyakorlatilag másoknak nincs ilyen lehetőségük, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Aztán, ami még hiányzott belőle: már a 2013. évi jelentés bírálatában is megfogalmazták jobbikos képviselőtársaim azt, hogy a választás okkal kapcsolatosan nem jelennek meg azok a visszaélések, amelyek egyébként a magánszemélyek jogait csorbítják, akár a választáshoz való jogát. Akkor az volt a hivatkozási alap, hogy 2013 nem a választások éve volt. Bár megjegyzem, azért voltak időközi vál asztások, amelyeken szintén lehetett tapasztalni azokat a visszaéléseket, problémákat, amelyek sorozatosan megjelennek ilyenkor egy választáson, amikor egy bizonyos társadalmi csoportot bizonyos politikai pártok kihasználnak teljes egészében, és valamilyen előny kilátásba helyezésével a szavazataik kvázi megvásárlására kerül sor. Tehát akár ezt is lehetett volna, akár emberi jogi szempontból is meg lehetett volna vizsgálni ezeket a problémákat. 2014 bizony már a választások éve volt. Három választást is leb onyolítottunk, mégsem történt semmi ilyenfajta vizsgálat. Az ombudsmani jelentés semmi mással nem foglalkozott, egyedül az összeférhetetlenségi szabályokkal ezen a területen, amelynek nagyon minimális jelentősége volt. De ugyanígy vizsgálni kellett volna a z önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat, ezek helyzetét, amit meg is tett, de megint teljesen más aspektusból. Nem vizsgálta meg, hogy ezen belül milyen visszaélések lehetnek, vagy az Országos Roma Önkormányzatnál ténylegesen milyen visszaélések voltak. Nyilván nem is ez a feladata, mert adott esetben ügyészségi, nyomozati és más egyéb szervnek van erre jogköre és hatásköre. De abból a szempontból, hogy hogyan sérülnek a kisebbségek jogai akkor, amikor ezek a pénzek, amiket a kisebbségek felzárkóz tatására csoportosítanak oda, nem kerülnek oda, arra a helyre, ahová ezt célzottan esetleg legfelül szánnák, vagy amiről az Országgyűlés kinyilvánította az akaratát, hanem teljesen más helyekre kerülnek, ezzel bizony nagyonnagyon súlyosan sérülnek a kiseb bségek jogai. Ezek azok, amelyekkel egyáltalán nem foglalkozik ez a jelentés. Ezeknek a problémáknak, azt gondolom, egy ilyen jelentésben mindenképpen jelentkezniük kellett volna, és nem önmagában arra korlátozódni, amik megjelennek. Mert ha ezt vennénk eg y olyan társadalmi tükörnek, amelyről itt az ombudsman úr is itt a jelentésében beszélt, akkor, azt gondolom, nagyon ferde képet kapunk a magyar társadalomról, nagyon ferde képet kapunk a magyar társadalom legfontosabb problémáiról. Azt gondolom, pontosan azok hiányoztak ebből az ombudsmani jelentésből, amik valós képet adtak volna nekünk. Erre lett volna szükségünk. Ezért nem tartjuk jónak az ombudsmani jelentést. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszóla lásra jelentkezett Tóth Bertalan képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Megadom a szót. DR. TÓTH BERTALAN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, nyilván sokáig lehetne sorolni azokat a problémákat a magy ar társadalomban, amelyekről ez a jelentés nem szól. Én inkább arról mondanék néhány mondatot, gondolatot, ami viszont szerepel ebben a jelentésben, beszámolóban. Ugye, a beszámoló több mint 300 oldalon ismerteti az alapvető jogok biztosának tevékenységét, átfogó képet ad mind az ombudsmani hivatal működéséről, nemzetközi kapcsolatairól, mind a kiemelt alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Az egyes alapjogok magyarországi érvényesülését önálló fejezetbe foglalva, konkrét ügyeket részletesen ismertetve t aglalja.
