Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel egybefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. é... - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
938 Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja részéről. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szinte én szégyellem magam az előterjesztő he lyett, amikor az előttünk fekvő T/5128. számú törvényjavaslat szóba kerül az Országgyűlésben. A címe alapján azt gondolhatnánk, hogy komoly törvényhozói munka folyik, hiszen olyan szakszerűen hangzik: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és az ezzel összefüggő eljárási szabályok módosítása. De ha a tartalmát, a valóságot nézzük, akkor fölösleges az ilyen kacifántos név. Ez a törvénymódosítás ugyanis maga a lex rezsi Szilárd, b izony, ez a módosítás nem teszi sokszínűbbé a magyar civil életet, nem segíti az állampolgárok alulról jövő kezdeményezéseit, egy forinttal sem biztosít több forrást a fontos célokra, a hagyományőrzéstől a szociális munkán át a környezetvédelemig. Ez a tör vény, tisztelt képviselőtársaim, egyetlen célt szolgál: hogy Németh Szilárd csepeli fideszes politikus helyi szövetségesei meg tudják kaparintani a Csepeli Munkásotthont a jelenlegi működtetőitől. (10.10) Erre találtak ki egy körmö nfont jogi lehetőséget, és ezt akarják most törvénybe foglalni. Ezért és nem másért került be a törvénybe az a rendelkezés, hogy az alapítók halála vagy megszűnése után az alapítói jogok a helyi önkormányzatra szálljanak, a csepeli esetre például kiválóan adaptálható módon. Eddig, ha ilyen esetekben nem volt érvényes az alapítói rendelkezés, a kuratóriumok gyakorolták e jogokat. Ez nyilvánvalóan zavarta a csepeli Fideszt, amely inkább jogszabályt alkot, hogy a fideszes többségű önkormányzat hatáskörébe kerü ljön az alapítványi formában működő Munkásotthon. Köszönöm a figyelmet. (Schmuck Erzsébet tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak, független képviselő. Öné a szó. SZABÓ SZABOLCS ( Fü ggetlen ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon rövid leszek. Itt már az általános vitában is meg előttem is a két ellenzéki hozzászóló elmondta a probléma lényegét. Bevallom őszintén, nekem mint Csepel és Soroksár or szággyűlési képviselőjének elég kellemetlen, hogy erről kell itt tárgyalnunk. Az a helyzet ugyanis, hogy ezt az egész problémát tárgyalásos úton kellett volna megbeszélni. Én ezt javasolom a kormány képviselőjének is - aki egyébként az előbb nem is kívánt hozzászólni az ügyhöz , hogy majd beszéljenek Németh Szilárddal, hogy milyen tárgyalásokat folytattak ez ügyben. Voltaképpen nem volt tárgyalás, folyamatosan ultimátumokat adtak át, meg zsaroltak, ahelyett, hogy ezt megoldották volna tárgyalásos úton, kép viselő úr, mert - a félreértések elkerülése végett- én is azt gondolom, hogy meg kell találni azt a módot, hogy az önkormányzat is valahogy ráhatással lehessen arra, hogy a Munkásotthonban mi folyik. Mi a választási programunkban is azt mondtuk, hogy valam ilyen módon az önkormányzat kerüljön birtokon belülre, de nem ilyen módon, nem ilyen törvényalkotással, hanem kompromisszumokkal, és tárgyalásokon kell ezt megbeszélni. Az elmúlt napokban például ahelyett, hogy az önkormányzat tárgyalásokra törekedett voln a, most éppen egy irányított kérdéssel a csepeli lakosokat hívja telefonon. És egyébként lehetett látni, hogy mennyire fel vannak háborodva a csepeliek: két tüntetés is volt az elmúlt másfél hétben, mind a kettőn egyébként több százan voltak jelen.
