Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
932 Tisztelt Képviselő Úr! Önök egy évvel ezelőtt arra szólított ák fel Magyarország kormányát, hogy változtassunk a statisztikai eljárásokon. Idézem szó szerint, önök 2014 márciusában felszólították a kormányt és a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy a lakosság tájékoztatására végre olyan adatgyűjtést folytasson, olya n mutatószámokat alkosson, és olyan fogalmakat használjon, amelyek az emberek általános értékrendje szerinti munkanélküliségről adnak hiteles tájékoztatást. Ugyanez várható el, tisztelt képviselő úr, a kormánytól és a kormánytól függetlenül működő Központi Statisztikai Hivataltól, amikor a szegénységről beszélünk. A szegénység esetében teljesen egyértelművé vált, és ez egy szakmai döntés volt, tisztelt képviselő úr, hogy a jelenleg használt módszertan és azok a mutatószámok, amelyeket egyébként mi létminimu mmutatószámként ismerünk, azok nem alkalmasak arra, hogy a magyarországi szegénység tényleges mértékét, arányát és módozatait megmutassák. Tisztelt Képviselő Úr! A Központi Statisztikai Hivatal a rá nézve kötelező érvényű hazai és nemzetközi jogszabályokn ak, az európai statisztika gyakorlati kódexének, illetve az ENSZ Közgyűlése által elfogadott, A hivatalos statisztika alapelvei című dokumentumnak megfelelően maga határozza meg a módszertanát. Ezért határozottan vissza kell utasítanom azt, hogy politikai nyomásra, a kormány szándéka szerint változtatna azon a kutatási módszertanon, amelyet egyébként ők ott, a szakemberek helyesnek tartanak vagy nem tartanak helyesnek. A létminimum számításával és annak interpretációs problémáival a hivatal évek óta küzd. 2 015. június 24én a témában tartott sajtóbeszélgetésen a KSH bemutatta, hogy a jelenleg használt létminimumszámítás nem alkalmas a szegénység mérésére, ezért ebben a formában utoljára jelent meg az erről szóló kiadvány. Mindenekelőtt megtévesztő a mutató elnevezése, mert mint a részletes módszertani leírásban is olvasható, a lét puszta fenntartása helyett, amire a nevéből asszociálni lehet, egy olyan, társadalmilag elfogadható életszínvonalszintet számít, ami 2400 kalóriás élelmiszerfogyasztásból indul k i, és azon túl figyelembe vesz művelődési, szórakozási, oktatási költségeket is. Elfedi ugyanakkor a társadalomban ténylegesen meglévő szegénységet, hiszen határértéke viszonylag közel esik a társadalmi átlaghoz. Emiatt alkalmatlan a ténylegesen nehéz körü lmények között élők helyzetének bemutatására. A mutató és a kiadvány megszüntetésének tehát nem az az oka, hogy túl sok a szegény, meg amit ön mondott, tisztelt képviselő úr, ahogyan azt az Index cikke is állította, és ahogy ön is mondta, hanem az a cél, h ogy minél pontosabb képet kaphassanak az érdeklődők a magyar társadalom rétegeiről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett C sengerZalán Zsolt képviselő úr, Fideszképviselőcsoport: „A magyar és a szerb nép barátságát nem ronthatják el a gazdasági bevándorlók” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. CSENGERZALÁN ZSOLT ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvis előtársaim! Miniszter Úr! Mára már mindenki elismeri, azok is, akik néhány héttel ezelőtt még tagadták, hogy Európa példátlan bevándorlási hullámmal szembesül. Valójában tévedés ezt bevándorlásnak nevezni, hiszen népvándorlásnak vagyunk tanúi, amire a mode rn kori történelemben nincs példa. Magyarországra idén eddig több mint 70 ezren érkeztek a zöldhatáron át, és NyugatEurópa számos országa fontolgatja, hogy visszaküldi hazánkba azokat, akiket Magyarországon regisztráltak elsőként. Két irányból vagyunk teh át kitéve nyomásnak, egyrészt dél felől, másrészt nyugat felől. A Magyarországra irányuló gazdasági bevándorlás elfogadhatatlan. Nem tudunk és nem is akarunk ennyi bevándorlót befogadni. A magyar kormány két héttel ezelőtt úgy döntött, hogy a népvándorlás megfékezésére műszaki határzárat létesít a déli uniós határon. Minden országnak joga van arra, hogy megvédje saját határait, de az Európai Unió tagjainak nemcsak joga, de kötelessége is,
