Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
918 Azt hiszem, hogy a felszólalásokban tul ajdonképpen minden másra elhangzott a válasz, én köszönöm szépen mindenkinek a támogatását. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy a parlament támogatását a továbbiakban is élvezze ez az ügy. Nagyon érdekes, hogy Anthony Lake, az UNICEF New Yorki igazgatój a megkért engem, hogy ha itt véget ért a vita, akkor hívjam fel telefonon. Nagyon rajta vannak ezen az ügyön, ugyanis nagyon kíváncsi arra, hogy széles körű politikai támogatást élveze az UNICEF ügye, hiszen mint említettem, ők az első lépést fogják most megtenni, és ők további építkezést folytatnak, létszámot növelnek, újabb területek kellenek nekik. Nagy vonzása lesz az UNICEFnek, sokan fognak idejönni, természetesen konferenciák lesznek, meglehetősen élénk szakmai, közéleti, tudományos tevékenység is f ogja övezni az UNICEF itteni térnyerését. Tehát, ha szabad, akkor én Anthony Lake urat úgy fogom tájékoztatni, hogy a parlament támogatja, kérdéseik vannak, érdeklődő vita volt, de a politikai támogatást, ha valóban ez lesz a vége ennek a törvényelőterjes ztésnek, akkor élvezni fogja az ügy. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, LMP. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban az Országgyűlés majdnem tárgyalta a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, de a kormány ezt elhalasztotta, és értesüléseim szerint azért, hogy párizsi klímacsúcs eredményeit be kellene várni vagy be kell várni. Mint ismeretes, Párizsban a november 30. és december 21. között megrendezendő klímacsúcson az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű korlátozásá ról terveznek megállapodni az ENSZ tagállamai, amely biztosítaná, hogy a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb két Celsiusfokkal legyen magasabb. A párizsi vállalások a 2020 utáni időszakra vonatkoznak ma jd. Most már az Amerikai Egyesült Államok elnöke is kongatja a vészharangot, amelynek jogosságát az EPA, az USA környezetvédelmi ügynökségének jelentése is alátámasztja. Barack Obama elnök szerint fogy az idő arra, hogy meg lehessen birkózni a klímaváltozá s megfordíthatatlanná váló következményeivel, a szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése pedig nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, mert növeli a globális instabilitás és konfliktus veszélyét. Az EPA prognó zisa szerint, amely sok milliárd dollárba kerülő katasztrófákat is jósol, a század végére évi 69 ezer halálos áldozattal járhat a környezet terhelése Amerikában, ha az ország nem tesz gyors és jelentős lépéseket a globális felmelegedés megfékezése érdekébe n. Ma már számtalan bizonyítéka van annak, hogy nincs hová halasztani az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezeket a feladatokat négy csoportba soroljuk. 1. Az éghajlatváltozást kiváltó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, amely a fosszilis energiaforrások felhasználásának abszolút csökkentése révén érhető el úgy, hogy a termelés és a fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon. 2. A már bekövetkezett éghajlati változásokhoz való társadalm i alkalmazkodás elősegítése oly módon, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedések anyag- és energiafelhasználása ne keresztezze a kibocsátáscsökkentési célokat.
