Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
907 ebbe a szerzői műbe. Tehát önök pontosan úgy jártak el, amit (Dr. Staud t Gábor: Mint ti!) most kifogásolt, és amit egyébként a hatályos szabályozásból le lehet vezetni. Valóban én is kifogásoltam annak idején, de a hatályos szabályozás is az, hogy a szerzői műveknek van bizonyos védettsége, bizonyos része nem ismerhető meg. V isszatérve azokra a kritikákra, amelyeket hallottam, még néhány szóban szeretnék ezekre válaszolni. Először is önök úgy fogalmaztak, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joggal szemben csak egy másik alapvető jog védelme állítható, és csak ez alap ján lehetne korlátozni a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. De, kedves képviselőtársaim, most is vannak korlátozások a törvényben! Most is azt mondja a törvény, hogy például a döntéselőkészítő irat nem ismerhető meg. Most is azt mondja a törvény , hogy például a fénymásolásért fizetni kell. Tehát most is vannak olyan korlátozások (Dr. Bárándy Gergely: Az sem biztos, hogy alkotmányos!) , amelyek egyébként közvetlenül nem vezethetők vissza, mondjuk, egy másik alapvető jogra, de mondjuk úgy, hogy a jó zan észre legalább visszavezethető az, hogy a fénymásolás költségét fizetni kell. (Dr. Józsa István: Digitális korban?) A digitalizálásról is van véleményem, és ennek a vitának egy nagyon fontos eleme, hogy amikor mi közérdekű adatokról és egyáltalán adato król beszélünk és a törvény adatokról beszél, akkor - ezt pontosítsuk - önök meg iratokról beszélnek általában. Az irat és az adat nem ugyanaz. A törvény szerint nem az irat nyilvános, persze ideértve azt az esetet, amikor az egész irat közérdekű adat, akk or természetesen maga az egész irat nyilvános, de nem mindig ez a helyzet. Pont az a lényege ennek az egész problémának, hogy a közigazgatás iratokkal, aktákkal, ügyekkel dolgozik, az adatigénylő pedig egy bizonyos adatot vagy több adatot kér ki. Ezért az iratokból ki kell választani a közérdekű adatot, vagy abból ki kell gyűjteni a közérdekű adatot. Az irat automatikusan nem lehet nyilvános. Természetesen, mondom, előállhat az a helyzet, hogy az egész irat nyilvános, de nem mindig ez a helyzet, és egy komo ly munkaerőigényes munka során kell megállapítani, hogy az iratból mi az, ami közérdekű adat, és pontosan hogyan kell teljesíteni az adatigénylő kérését. Nagyon egyszerű lenne a helyzet, amit többen ajánlgattak. Nagyon egyszerű lenne a helyzet, ha azt mon daná a törvény, hogy bizonyos állami szervek iratait, egyszerűen fogalmazva, egy az egyben nyilvánosságra kell hozni, fel kell tenni a honlapra. (20.20) Vannak ilyen iratok, tehát vannak ilyen iratok, amelyeket nyilvánosságra kell hozni, és van is ilyen, ú gynevezett különleges közzétételi kötelezettség vagy közzétételi listák vannak, ahol nyilvánosságra kell hozni bizonyos szerződéseket vagy a szerződések alapvető adatait. Tehát ezt a hatályos törvény ismeri, de mégis, a valós helyzet az, hogy az irat és az adat nem esik egybe, ezért kell az adattal dolgozni. Tisztelt Képviselőtársaim! A közöttünk fennálló vita ellenére is változatlanul az az álláspontunk, amit itt Tuzson Bence képviselő úr eléggé plasztikusan kifejtett, hogy ahogyan eddig is, úgy a jövőben is a közérdekűadatigényléssel kapcsolatos vita, tehát az az alapvető kérdés, hogy vajon kötelese kiadni az állami szerv az adatot, vagy az adatigénylő kérelmét teljesíteni kelle vagy sem, hogyha ebben úgy érzi az adatigénylő, hogy korlátozzák a közérdek ű információhoz fűződő jogát, akkor természetesen bírósághoz mehet, vagy előtte igénybe veheti az adatvédelmi hivatalnak a közbenjárását vagy eljárását. Nem lehet tehát másként megoldani, ez egy olyan konfliktus, ami mindig is okozhat jogvitákat, és erre a jogvitára a fennálló szabályokat inkább bővíti ez a törvény, hiszen a titokfelügyeleti eljárás tekintetében megteremt egy újabb jogorvoslati lehetőséget vagy egy újabb hatékony jogorvoslati lehetőséget arra, hogy végül is hozzáférhessen az állampolgár az őt valóban megillető közérdekű adatokhoz. Tehát nem változik az alapvető rend, az alapvető rend szerint a közérdekű adatokat ki kell adni, de ennek az előállítása, a közérdekűadatigénylés teljesítése igazgatási költségekkel jár, ezeknek az igazgatási költ ségeknek egy részét kívánja megtéríttetni ez a javaslat, úgy, ahogyan egyébként eddig is fizetnie kellett egy részét az adatigénylőnek. És nyilván sohasem lesz olyan
