Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
898 Igen. Tessék! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Kifejezetten azért jelentkeztem, vállalva azt is, hogy lehet, hogy így hosszabb lesz a vita, mert szeretnék önöknek válaszolni a többékevésbé tárgyilagos hozzászólásaikra, nem csak a zárszóban. Ezért azokat a kritikákat, amiket elmondtak, nagyjából csoportosítva szeretném megválaszolni. Részben Schmuck Erzsébet is érintette a döntéselőkész ítő adatokkal kapcsolatos módosításokat. Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak szeretném a figyelmét arra is felhívni, amit kritikaként fogalmazott meg a javaslattal szemben, tudniillik, hogy most is az adatkezelő határozza meg, hogy mi is a döntéselőkészí tő irat. Tehát valóban, amikor egy adatigényléssel fordulnak az állami szervhez, akkor az állami szerv jelezheti, nyilatkozhat úgy, hogy ez egy döntéselőkészítő irat. Csakhogy ezt az állítását bíróság előtt meg kell tudni védenie. Nyilvánvalóan most is, a hatályos törvény szerint is a döntéselőkészítő irattal kapcsolatban kifogásolhatja az adatigénylő, hogy valótlan ez az állítás, és ha ezt nem tudja megvédeni az adatkezelő, akkor nyilvánvalóan ki kell adni ezt az adatot. Nem is értem ezt a kritikát, mert e z a hatályos szabályozás kritikája, nem a törvényjavaslaté. A hatályos szabályozásból is levezethető az az értelmezés, hogy ha egy adat két döntéshez is szükséges, és csak az egyik döntés született meg, akkor a törvényi fő szabály a másik döntés tekintetéb en is alkalmazható. Ez csak egy egyértelműsítő módosítás, ami az újabb döntésre vonatkozik. Nyilvánvalóan nem minden adat szolgálja a döntés megalapozását, sem egy, sem több döntés megalapozását, a jövőbeli döntést, amelyhez kötődik az adat, az adatkezelőn ek meg kell tudni jelölni, és akár bíróság előtt meg kell tudni védeni ezt az álláspontját. Több kritika érte az adatigénylésért fizetendő költségtérítést. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerőforrás igénybevételének felszámítása csak annak aránytalan mért éke esetén lesz lehetséges. Tehát az aránytalan mértékű költség megtérítésére kötelezhető az adatigénylő, és ebben az esetben is érvényesül a fő szabály. Tehát az aránytalan mértéket az adatkezelőnek kell bizonyítania, ahogy eddig is minden elemet a költsé gtérítés indokoltsága tekintetében. Tehát amikor most, jelenleg költségtérítést számítanak fel, akkor ezt is meg kell tudnia védeni bíróság előtt az adatkezelőnek. Az, hogy valóban aránytalan munkaerőráfordításról vane szó és hogy ennek mi a valós igénye , szintén bírósági vita esetén le kell tudni vezetnie az adatbirtokosnak, az adatkezelőnek, ahogy naponta polgári perek százaiban is a bíróság dönt a költség valós tartalmáról. Az anonimizálás, kitakarás adott esetben jelentős és komoly felkészültséget igé nylő munka lehet, egyes dokumentumok minden oldalán szerepel több személyes adat. Az adatok előkeresésének munkaerőigénye nem bagatellizálható, az adatigénylések sokszor évekkel korábbi adatokra vonatkoznak. Az elektronizálás érdekében a kormány rendkívül sokat tett, az ügyiratok elektronikus kézbesítése és az adatbázisok elektronizálása tekintetében, de a még mindig papír alapú vagy a korábbiakban így keletkezett, tehát papír alapú dokumentumok tekintetében is el kell járnia az adatkezelőnek, adott esetben a papír alapú adatokat is ki kell gyűjtenie. Tehát nem lehet pusztán csak az elektronizálással megoldani az adatigénylés teljesítését. Ne felejtsük el azt sem, hogy az adatigénylések nemcsak a legnagyobb állami intézményeket érinthetik, hanem valóban az ö nkormányzatokat is, amelyeknek meg jóval kevesebb erőforrásuk van erre a feladatra. Szeretnék kitérni a szerzői művel kapcsolatos kritikájukra. Először is, az adatigénylőnek természetesen és a szerzői mű szerzőjének is vannak jogai. Ezek összhangjának a bi ztosítása a jogalkotó célja. Erre a hatályos törvény is utal, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alapján a közérdekű adatigénylés korlátozható. A közérdekű adat nyilvánossága nem sérül. A javaslat szerint az adat megismerhető lesz. Tehát a szerzői mű is megismerhető lesz, arról az adatigénylő be is számolhat a nyilvánosság előtt. A szerzőnek joga van a név feltüntetéséhez, az idézés szabályainak betartásához, a mű egységének védelméhez. A másolat kiadása esetén nem annak a veszélye áll fenn, hogy az e redeti szerző még másnak is eladná a közpénzből készült tanulmányt, hanem hogy a
