Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK:
895 képviselőtársunk egy olyan példát is mondott - felolvasott egy levelet, nem tudju k, honnan jutott hozzá , hogy ha valaki különböző területekről mindenféle adatokat kér, de kezdjük ott, hogy csak azok az adatok kérhetőek ki, amelyek az adott adatkezelőnél rendelkezésre állnak. Tehát itt nem arról van szó, hogy valaki ír a miniszterelnö knek egy levelet, és mondjuk, az utolsó önkormányzatnál kezelt adatokra is kíváncsi, ennél ezért lássuk jogilag egyértelműbben a rendszert. Hozzáteszem és ez is elhangzott itt, ha új adat előállítása kerülne szóba, akkor azt vissza lehet utasítani. Tehát i tt nem új adatok előállításáról van szó. Nyugodtan azt az adattömeget oda lehet adni az igénylőnek, és ezeket majd ő ki fogja válogatni. Pont ezért lenne megfelelő, hogy mondjuk, digitálisan feldolgozható formátumban - ami a múlt héten elfogadott törvénybe n szerepelt - legyenek kiadhatók ezek az adatok. Az idő rövidsége miatt, mert itt nagyon sok érdekes dolgot tartalmaz a törvény, például a „jövőbeli döntés megalapozása” zseniális, tehát bármire lehet azt mondani, hogy jövőbeli döntés megalapozásáról szól, szinte bármire. Azt kell mondjam, az önök fantáziáját ismerve nincs olyan terület, amit ne lehetne belevonni, és utána persze majd lehet erről vitatkozni, hogy így van, nem így van, de ez már egy elhúzódó jogi vita lesz. És a 23. § esetében az államtitkár úr azt mondta, hogy szerzői jogi rész, utalás most is van. (19.20) Ez igaz; lehet, hogy baj, hogy van, hozzáteszem. De egyébként ez az utalás valószínűleg nem akadályozta meg, sőt tudjuk, hogy nem akadályozta meg a bíróságot, hogy a Századvég tanulmányait kiadhatónak, jogerősen is kiadhatónak állapítsa meg, és úgy tűnik, hogy akkor ezért törvényt is kell módosítani. Én szembemegyek azzal az elvvel, hogy ha közpénzből több százmillió forintot vagy akár több millió forintot - mert itt nagyobb cégek esetén ös szvolumenben több milliárd forintról van szó - tanulmányokban letesznek az asztalra, ezt a kormány, az állam fel akarja használni, akkor a szerzői jogok, én úgy gondolom, legalábbis át kellene hogy szálljanak az államra, a kormányra. Egy munkát megrendel tek, egy munkát elvégeztek, és ezután, ha kifizették érte a megfelelő összeget, akkor nehogy utána még ő mindenféle szerzői jogra hivatkozzon! Ez így nem megy. Akkor ingyenes legyen ez a tanulmány, vagy ne kérjen érte annyi pénzt, tartsuk titokban, az álla m használja föl, ennek lehet értelme, de szerzői jogi dolgokról beszélni mélységeiben, olyan ügyekben, amikor közpénzt fizetünk ki azért, hogy valaki ezeket a tanulmányokat elkészítse, ez, fenntartom továbbra is, hogy ez egy perverzitás. Ha a törvény erre lehetőséget ad, vagy ha államtitkár úr elmondja, hogy eddig milyen mélységben lehetett - és ne azt a h) pontot, ha jól emlékszem, h) pontot mondja el, hogy igen, ez benne van , de hogy ez mélységeiben hogyan gátolta meg a közérdekű adatokhoz való hozzáfér ést, és ha ez tényleg meggátolta, akkor inkább szedjük ki, de a jövőben, úgy gondolom, ha közpénzből fizetünk valamit, akkor az legyen megismerhető, és ami még ennél is fontosabb, legyen ez hasznos egy tanulmány, és merjék önök is felvállalni, hogy erre fi zettek ki komoly pénzeket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr, és köszönöm államtitkár úrnak is, hogy nem él a soron kívüli felszólalás lehetőségével; megvárja Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, az LMP vezérsz ónokát. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazság sosem árt, ha a szándék helyes - mondta Mahátma Gandhi; viszont előbb vagy utóbb mindig árt azoknak, akik rossz szándékkal kerüli k a nyilvánosságot, tehetjük rögtön hozzá. Magyarországon évről évre riasztó számsorokat, közvéleménykutatási adatokat olvashatunk. Ezek a demokráciából való széles körű kiábrándulást, a fásultságot és a cinizmust tükrözik, azt a meggyőződést, hogy az ors zág vezetői egyáltalán nem az emberek mindennapjaival, gondjaik megoldásával foglalkoznak, hanem szinte kizárólag a saját hasznukkal. Sajnos rögtön hozzá kell
