Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
886 Országgyűlés, és egyfajta felülvizsgálati eljárás keretében a minősített adatok megismerhetőségét, illetve annak felülvizsgálatát, hogy a minősítés megfelelő volte, egy bírósági eljárásban a későbbiek so rán lehetővé fogja tenni a jogalkalmazó számára. Ez, azt gondolom, egy fontos változás, hiszen sok kritika érte a jogalkalmazást e tekintetben, és bizonyos kapukat meg tud nyitni, illetve világosabbá tudja tenni a jogalkalmazást minden olyan területen, ami ilyen szempontból az adatokhoz, az adatok megismeréséhez, az adatok nyilvánosságához kapcsolódik. Nyilván ennek a törvénycsomagnak a legfontosabb és a vitára leginkább okot adó eleme, amire már képviselőtársaim utaltak előbb, az a költségtérítéssel kapcso latos szabályozás. Arról van szó, hogy ha valaki nagyobb terjedelemben kíván bizonyos adatokat igénybe venni, akkor egyfajta költségtérítést kell fizetnie. Meg szeretném jegyezni: az, hogy valamilyen jogért, a jogérvényesítésért fizetni kell, nem egyedi a magyar joggyakorlatban, hiszen ha valaki Magyarországon bírósághoz kíván fordulni, akkor ez sem ingyen történik, abban az esetben is az eljárási illetékeket vagy később a költségeket a pervesztes félnek a polgári per esetében a pervesztesség arányában fize tnie kell. Ennek megfelelően nagyon fontos az, hogy ha az államigazgatást valamilyen formában leterheli az a kérelem, amelyet előterjesztenek, és az aránytalanul nagy terhelést jelent az államigazgatás számára, akkor fontoljuk meg, hogy vajon milyen formáb an lehet ezt a költséget visszakapni. Itt most nem arról van szó, hogy az államigazgatásnak, az államnak valahonnan van pénze, ez tulajdonképpen nekünk, magyar állampolgároknak a pénze, a mi adónkból adtuk össze ezt a pénzösszeget, és ennek megfelelően ebb ől folyik ez az eljárás, azaz ennek a felhasználásával fogja egyébként kifizetni az államigazgatás ennek a költségét. Ez az egyik oldala ennek a dolognak. A másik oldala viszont az, hogy az államigazgatási szerveknek, az összes közigazgatá si szervnek a működése szempontjából bizony komoly terhelést jelenthet egyegy adatigénylés, hiszen az alapfeladataik ellátásáról van szó. Akik kapcsolatban álltak már önkormányzatokkal és önkormányzati szervekkel, azok pontosan tudják, hogy egyegy adatig énylés, amikor az nagyszámú adatra vonatkozik, milyen leterhelést jelent. Biztos önök is találkoztak azzal, hogy vannak notórius adatigénylők, akik tulajdonképpen olyan adatokat igényelnek, amelyek a tartalmuk alapján nem feltétlenül a széles nyilvánosság által megismerhető adatok, vagy nem feltétlenül van egyáltalán ilyen típusú adat azokban az adatokban, amelyeket igényelnek. Ilyen szempontból is olyan adatokról beszélünk, amelyek közadatok, tehát megismerhető adatok, az adat mennyisége azonban komoly pro blémát okoz ezeknek a szerveknek. A választókerületemben, Dunakeszin is volt erre jó pár példa, voltak egyes személyek, ezek elsősorban magánszemélyek, akik anélkül, hogy ezeket az adatokat a későbbiek során bármire használták volna, olyan mennyiségű adato t kértek, ami akár napokra több ember munkáját lekötötte egy adott szervezetben. Tehát amiről most beszélünk, azok nem hipotetikus dolgok, nem arról van szó, hogy ezek nem történnek meg, hanem ezek az államigazgatásban, a közigazgatási gyakorlatban naponta vagy elég gyakran megtörténő események. Nyilván arra kell szorítani az állampolgárokat, hogy minden jogot annak a jogszerűsége mentén a rendeltetésének megfelelően gyakorolják, s erről szól ez a jogszabály, erről szól ez a jogi szabályozás. Nem mindegy te hát, hogy amikor van egymással konkuráló két jogterület, egyrészt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, másrészt az, hogy ezek az államigazgatási szervek az állampolgárok érdekében az alaptevékenységüket el tudják látni, azok hogyan tudnak érvényes ülni. Nyilván ennek csak az ésszerű korlátját szabad felállítani, és nem véletlen az, hogy e mögé még szükséges, hogy megszülessen egy kormányrendelet is, tehát egy rendeleti szintű szabályozás is legyen. Természetesen ennek a folyamatos kontrollja mentén, mert ahogy az állampolgárok, akik igénybe vesznek adatokat, érvényesíthetik a jogaikat, de ezzel a jogérvényesítéssel nem élhetnek vissza, úgy nyilván államigazgatási oldalról sem élhet vissza az államigazgatás ezeknek a jogoknak az érvényesítésével. Nagy on fontos szabályok ezek, és azt gondolom, hogy ez egy előrelépés ezen a jogterületen, mert folyamatos és állandó problémáról beszélünk. Nem arról van szó tehát, hogy korlátok közé lehessen
