Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője:
884 DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizot tság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem véletlenül jegyezte meg államtitkár úr felszólalása végén azt, hogy tárgyilagos hozzászólásokat szeretne. Nyilvánvalóan a bizottsági vi tára utalt, és a bizottsági vita tapasztalatai alapján mondta ezt el, ugyanis az országgyűlési képviselők, akik az ellenzéki pártok soraiból megszólaltak a bizottsági vitában, mind körülbelül azt a nézetüket hangoztatták, hogy ez nem más, mint az állami ko rrupció eltussolására tett kísérlet, az állami korrupció eltussolására szolgáló újabb eszközt kívánnak elfogadtatni a parlamenttel. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön megjegyzésére reagálva és visszautalva a bizottsági ülésre azt tudom mondani, hogy amikor ily en kérést fogalmaznak meg, akkor valószínűleg önök is érzik, hogy alapvetően nem a leírt részletszabályok azok, amik a legjobban zavarják az embert egy ilyen előterjesztésnél, hanem az, hogy egyrészt - és ez a bizottsági ülésen szintén elhangzott - megint jó esély van arra, hogy személyre szabott jogalkotást szeretnének önök megvalósítani, legalábbis az előterjesztés egyes rendelkezéseivel kapcsolatban, másrészt pedig hogy e törvény benyújtásának a motivációja pontosan az, amit az előbb idéztem, és amit min den politikai párt az ellenzék soraiból, aki felszólalt, megfogalmazott. Ugyanis felmerült a vitában, hogy ha már úgyis lekésték az időpontot, tehát alkotmányos mulasztásban vannak, akkor miért nem jóval előbb terjesztették elő ezt a javaslatot, vagy ha má r úgyis késedelembe estek, miért nem a következő parlamenti ülésszakon terjesztik elő, miért kell ezt két nap alatt kivételes eljárásban elfogadtatni. Hacsak azért nem, mondták az ellenzéki képviselők nagyjából szintén egyöntetűen, mert a Századvég Intézet most kapott egy olyan jogerős bírósági ítéletet, amely szerint ki kell adnia azokat az iratokat, amelyek elkészítéséért ők súlyos állami milliókat, tízszáz millió forintokat kaptak. Valószínűleg majd ebbe akarnak belekapaszkodni, de meg fogjuk látni, mit hoz az élet, hogy nem kívánják mégsem kiadni ezeket az iratokat. Ez egy jogértelmezési vita lesz, hogy a jogerős ítéletet akkor is végre kelle hajtani, ha az Országgyűlés egy ilyen módosító javaslatot elfogad. Mindazonáltal ez a motiváció az ellenzék sor aiban meglehetősen nagy visszatetszést keltett. Ugyancsak a NAIH elnöke fogalmazott meg három pontban problémákat. Az ellenzéki pártok szintén pontosan ebben a három pontban látták a problémákat, még ha az érvrendszer bizonyos vonatkozásban el is tért a NA IH elnökének a véleményétől. Végül szeretném kiemelni, hogy a kormánypárti képviselők körülbelül úgy kezelték ezt az előterjesztést, mintha egy könyvtári kölcsönzésről lenne szó, és a kikölcsönzött könyvről szeretne valaki másolatot kapni. Magyarán szólva, azzal próbáltak érvelni, hogy ha valaki szolgáltatást vesz igénybe, akkor fizesse meg a munka ellenértékét. Azt viszont nem vették figyelembe a bizottsági vita során, hogy itt nem egyfajta szolgáltatásról van szó, hanem egy alapjog érvényesítéséről és egy alapjog érvényesíthetőségéről, ezért az ellenzék álláspontja szerint nem alaptörvényszerű ez a javaslat, más szóval: alkotmányellenes. A további véleményeket Staudt képviselőtársam fogja ismertetni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönö m szépen. Staudt Gábor képviselő úré a szó. DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, egy nagyon heves vita bontakozott ki a Törvényalkotási bizottság előtt, s ez n éhol jogi érveket is tartalmazott, amelyekre a válasz időnként nehéz volt a kormányzat részéről - megmondom őszintén , és néhol olyan érvek is elhangzottak, egészen a személyeskedésig elmenve, hogy ki a jogász, ki a nem jogász, miért, mit és hogyan gondol unk a jogi érvekről kormánypárti és ellenzéki oldalról, amelyek elég érdekessé tették a vitát.
