Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
881 A törvényjavaslat öt különböző szabályozási cél és indok alapján kerül előterjesztésre. Elsőként: a jogalkotásnak teljesíteni kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket rá nézve az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény rendelkezéseinek tartalmát kibontó, azokból jogalkotási követelményeket levezető határozatai írnak elő. Másodsorban, a személyes adatok véd elme terén indokolt alkalmazni azokat az innovatív megoldásokat, amelyek az érintettek jogainak védelmét a hatályos szabályozáshoz képest is nagyobb mértékben tudják garantálni. Harmadrészt: célszerű biztosítani a személyes adatot kezelő szervezetek részére azon lehetőségeket, amelyek a személyes adatok védelmének teljes biztosítása mellett nyújtanak módot a fejlett informatikai megoldások és nemzetközivé vált jogviszonyok által szükségessé tett adatkezelési műveletek lefolytatására. Negy edikként társul mindehhez az a jogalkalmazói tapasztalat, amelyet az Adatvédelmi Hatóság működésének három és fél évében összegyűjtött, és amely a törvényi előírások kismértékű módosítását indokolja. Végezetül a törvényjavaslat figyelembe veszi azokat a kö zérdekű adatok megismerésével kapcsolatban a joggyakorlatban felmerült kérdéseket, amelyek a részletesebb szabályozás igényét támasztják. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként említettem az alkotmánybírósági határozatnak való megfelelés szükségességét. Az Al kotmánybíróság ez év februári döntése azt a kötelezettséget rótta az Országgyűlésre, hogy a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adat minősítése esetén biztosítsa, hogy e nyilvánosságkorlátozással szemben a közérdekű adatok megismeréséhez való alapve tő jogot közvetlenül az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Az Alkotmánybíróság által elvárt szabályozásnak garantálnia kell, hogy a közügyek megismerésének és megvitatásának szabadságát a visszaélésszerű m inősítés ne gátolhassa, de egyidejűleg azt is, hogy a minősítéssel védett alapvető érdekek - így Magyarország alkotmányos rendje, külső és belső biztonsága - ne kerüljenek veszélybe. A megfelelő szabályozási modell kidolgozása érdekében az Igazságügyi Mini sztérium egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal. Ezen egyeztetések eredményeként a megalkotandó szabályozás a hatályos törvényben már létező eljárást, a titokfelügyeleti hatósági eljárást veszi alapul, annak felté teleit és rendjét alakítja át, bővíti ki akként, hogy a minősítés közvetlen és független felülvizsgálatát lehetővé tegye. Ezt a kontrollfunkciót a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve a határozatainak felülvizsgálatára jogosult bírós ágok a hatályos előírások alapján is gyakorolhatják ugyan, ám erre csak a hatóság saját kezdeményezésére kerülhet sor. A törvényjavaslat alapvető újdonsága tehát az, hogy a közérdekű adat kiadására irányuló per szabályait kiegészíti. Ha az adatigénylő vala mely közérdekű adathoz azért nem kapott hozzáférést, mert az egyben minősített adat is, a közérdekű adat megismerése iránt indított perben a bíróság kötelezően kezdeményezi a hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárásának megindítását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a törvényjavaslat szerint, eljárásának eredményétől függően jogsértés esetén a minősítőt a minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés m egszüntetésére hívja fel, ha pedig a minősítés jogszerűnek bizonyult, ennek tényét állapítja meg. A kérdés súlya és az alkotmánybírósági döntésnek való mielőbbi megfelelés indokolja, hogy az új szabályozás elfogadásáról az Országgyűlés még ebben az üléssza kban döntést hozzon, és az a törvény kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba is lépjen. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a magyar jogban már azelőtt törekszik megalkotni az adatvédelmi incidensek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, mielőtt azok a közeljövőben megalkotásra kerülő új, európai uniós adatvédelmi követelmények között uniós jogi kötelezettségként is megjelennek. Ezen szabályok az adatkezelő kötelezettségévé teszik, hogy a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásán ak, az adatvédelmi incidensnek a bekövetkeztét regisztrálja, függetlenül attól, hogy az incidens szándékos vagy gondatlan magatartás
