Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
876 Most soron következik az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/5290. számon a parlamenti informatikai háló zaton elérhető. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 1995ben alakult meg az Európai Közjogi Központ, amely 2007ben nemzetközi jogi értelemben szerződéskötési jogalanyisággal rendelkező nemzetközi szervezetté alakulva már Európai Közjogi Szervezet néven folyt atta az 1995ben megkezdett munkáját. A központ jogutódjának számító Európai Közjogi Szervezet célja a nemzeti jogrendszerekkel, összehasonlító és európai közjoggal, emberi jogokkal, környezetvédelmi joggal és demokratikus intézményekkel kapcsolatos ismere tanyag és jogi tudás fejlesztése és terjesztése. Ennek keretében képzési programokat szervez, tanulmányokat készít, tanácsadói tevékenységet végez és részt vesz a hasonló jellegű és tárgyban kapcsolódó nemzetközi intézmények munkájában. Ezenfelül a harmadi k világbeli országokban és a fejlődő demokráciákban is segíti a demokratikus átalakulást, segít a közjogi szervezetrendszer felépítésében és megteremtésében. A görög kezdeményezésre létrejött szervezet 17 éves működése során számos témában végzett elemző é s jogi összehasonlító munkákat az intézmények kialakítása, az oktatás átszervezése és a környezetvédelmi szabályozás terén, úgy a mediterrán államokban, mint a Balkán, Afrika, valamint Ázsia számos országában. (17.50) A szervezet alapokmányát már tí z ország erősítette meg, így az uniós tagállamok közül Görögország, Ciprus, Olaszország, Románia, ezen felül Szerbia, Moldova, Örményország, Grúzia, BoszniaHercegovina és Albánia. Az államokon kívül tagja az igazgatóságnak az Európa Tanács és az Európai U nió Bizottsága. A részes országok és a nemzetközi szervezetek képviselői mellett számtalan intézmény és állami szerv, így egyetemek, bíróságok és más hatóságok, minisztériumok, korrupcióellenes intézmények is részt vesznek a szervezet működésében. A szerve zet célja ismeretek létrehozása és terjesztése a tágan értelmezett közjog területén - ideértve többek között a nemzeti, az összehasonlító és az európai jogot, az emberi jogokat, a környezetvédelmi jogot is , valamint az európai értékek közjogon keresztül történő előmozdítása világszerte. Ennek érdekében a szervezet tudományos, kutatási, oktatási, képzési, nevelési, intézményépítő és egyéb tevékenységet szervez és támogat, továbbá segítséget nyújt az Európában és világszerte működő demokratikus intézményekn ek. A szervezet előmozdítja az együttműködést más nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel, testületekkel, különösen az Egyesült Nemzetek rendszerén belül működő szervezetekkel. A szervezet kapcsolatokat létesíthet más intézményekkel és programokkal, ideé rtve az egyetemeket, kutatóközpontokat, minisztériumokat, önkormányzatokat, parlamenteket, bíróságokat is. Tehát fokozottan előmozdítja az intézményközi és nemzetközi együttműködést. Kiemelendő, hogy a csatlakozással Magyarországnak nem keletkezik pénzügyi kötelezettsége a szervezet felé, mert ilyen kötelezettség csak a külön részvételi megállapodás aláírásával merülne fel, amelyet Magyarország egyelőre nem szándékozik aláírni. Ez egyben azt is jelenti, hogy addig hazánknak szavazati joga sem lesz a szervez et intézményeiben, és csak megfigyelőként vesz részt az üléseken és a közgyűlésen. Ez a megfigyelői státus azonban kiváló alkalmat jelent arra, hogy Magyarország megvizsgálhassa, érdemes lesze a részvételi megállapodás megkötésével vállalni, hogy anyagila g is támogatja a szervezet munkáját, az abban történő komolyabb szerepvállalás érdekében. A csatlakozás törvényi szintű megerősítésére a hatályos nemzetközi szerződéskötési rend alapján azért van szükség, mert a csatlakozással elfogadandó egyezmény a tarta lmát tekintve törvényhozási
