Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
847 egymásnak, hogy sem a FIF A, sem az UEFA nem ismeri el - egyébként véleményem szerint nagyon helyesen - az amatőr sportolói szerződéseket a labdarúgás világában, és ugye az általános indoklásban pedig önöknél az szerepelt, hogy a FIFA és az UEFA előírásaival összhangban lehessen me gkötni majd ezeket a szerződéseket, majd a részletes indoklásban leírják, hogy ugye a FIFA és az UEFA ezeket nem is ismeri el. Tehát itt már volt ellentmondás. Én azt mondom, hogy mi azt támogattuk volna, és azt támogatnánk most is, hogy ne különböztessük meg egyébként a labdarúgást más sportágaktól, az amatőr sportolói szerződések felett az idő véleményem szerint eljárt. Itt fiatal játékosoknak és fiatal sportolóknak - és mondom még egyszer: vonatkoztassunk el a labdarúgástól - kiszolgáltatott helyzetet te remthet akár csak egy évre is az, ha ők amatőr sportolói szerződéssel rendelkeznek. Persze én megértem a másik oldalt is, ahol azok az egyesületek, amelyek az utánpótlásra nagy hangsúlyt fektetnek, azok az egyesületek valamilyen nevelési költséget szeretné nek kapni, mondjuk, egyegy játékos után, akit évekig neveltek, évekig biztosították a fejlődését, tárgyi és minden egyéb humán erőforrást biztosítottak, hogy a későbbiek folyamán, amikor esetleg ebből a játékosból, mondjuk, profi játékos válik, ebből vala milyen összeget vissza tudnának kapni nevelési költség címén, akkor pedig ők kerülnek nehéz helyzetbe. (15.40) Volt már erre példa, tehát arra, hogy kitaláljunk valamit a nevelési költségek rendszerének Magyarországon való bevezetésére, amivel biztosított lenne az utánpótlásnevelő egyesületeknek az, ha később egy játékost ők úgy neveltek, úgy képeztek, hogy abból profi játékos, profi sportoló lett, akkor ők is valamilyen szinten részesüljenek belőle, ebben abszolút partnerek lennénk. De az, hogy meghagyjuk az egyesületeknél, a sportági szakszövetségeknél, amelyik úgy gondolja, hogy kötelezővé teszi, hogy amatőr sportolói szerződést kössön és lehetősége lesz rá, szerintem semmiben nem különbözik, mint a labdarúgástól. Nem kellene megengedni sem a kézilabdába n, sem máshol, hogy ezzel esetleg akár gyerekek fejlődését is meggátolják csupán azért, hogy egy tehetséges gyermeket, mondjuk, aki már nem tud fejlődni egy adott egyesületnél és úgy gondolja, hogy egy másik egyesületnél tudna, odakössék magukhoz azért, me rt van amatőr sportolói szerződés. Tehát ezzel sem értünk egyet. Azzal igen, hogy változtassunk az amatőr sportolói szerződések rendszerén, tehát ez is egy előrelépés, hogy talán a labdarúgásban nem lesz. Tudom, hogy ez egyébként elég nagy terhet jelentett az egyesületeknek is, akiknek évről évre több százezer szerződést kellett szinte megkötniük és megújítaniuk, ez nem volt egy jó rendszer, de azt mondom, hogy kiszélesíthetnénk. Amivel viszont nagyon nagy problémánk van, az itt elhangzott már, az pedig az, hogy megadnánk a lehetőséget arra, hogy a vagyoni értékű jogokat, hirdetési, reklámközvetítési jogokat ne a közgyűlés hagyja jóvá, amikor szerződést kötnek, hanem az elnökség. Itt elhangzott az előbb képviselőtársamnál a kulcsmondat, hogy azt mondta, hogy az elnökség a közgyűlés kontrollja alatt áll. Így van. És most ezzel a törvénnyel pont ezt a kontrollt kívánjuk megszüntetni, tehát ezzel a törvénnyel pont az jön létre, hogy az ilyen szerződések esetében az elnökség ne álljon a közgyűlés kontrollja alatt . Tehát egy elnökség tud kötni úgy is szerződést, hogy a közgyűlés nem hagyja jóvá. Arra hivatkozni, hogy a közgyűlés összehívása a sportági szakszövetségeknél milyen nehéz, nehézségekbe ütközik, szerintem ez nem a legjobb indok, hiszen semmiben nem különb özik egy egyesület közgyűlésének összehívása, mint egy sportági szakszövetség közgyűlésének összehívása. Ugyanazok a jogok vonatkoznak rájuk, ugyanazok a kötelességek, ugyanúgy kell összehívni, ugyanúgy kell megtartani, ugyanazok a szabályok rendelkeznek m ind a kettőről. Egy egyesületnél meghagyjuk ezt a lehetőséget, tehát egy egyesületnél nem köthetnek szerződést ilyen jogokra, csak a közgyűlés jóváhagyásával, egy sportági szakszövetségnél pedig kivesszük ezt a lehetőséget a közgyűlés hatásköréből. Nem jó! Tehát nem szeretnénk, hogy az egyesületeknél is kivegyük, azt szeretnénk, hogy maradjon meg, hogy közgyűlési határozattal, közgyűlési
