Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
843 kell. Tudjuk nagyon jól, hogy egy félévben átlagosan 30 kreditet vesznek fel a hallgatók, pluszmínusz 3 kredit lehetséges, s ha a 30 kredites átlagnál maradunk, akkor a 18 kredit ugyanazt jelenti, mint az önök módosító javaslat a. Mégis nagy különbség van a két javaslat között abból a szempontból, hogy nem mindegy, hogy valakinek 27 kreditből is 18at kell elérni, vagy éppen 33 kreditből is 18at kell elérni. A százalékos megoldás ezért lenne igazságosabb, mégis kiegyensúlyozotta bb teljesítményre ösztönözné a diákokat. Még egyszer mondom, úgy gondoljuk, hogy ez igazságosabb megoldás lenne. És fontos még, hogy az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségeket értjük a viszonyítási pont alatt. Arra szeretnénk tehát kérni az államtit kár urat és a kormánypárti képviselőket, hogy gondolják meg ezt a javaslatot, fontolják meg, hogy érdemese támogatni. Mondom még egyszer, mi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is egyeztettünk erről, ők is ezzel a javaslattal értenek egye t. Úgy gondoljuk, hogy ez egy igazságosabb rendszert eredményezne, ezért próbálunk még itt lobbizni ezért, és bízunk benne, hogy önök is nyitottak lesznek erre a változtatásra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Államtitkár úr válaszolni óhajt az elhangzottakra. Tíz perc áll rendelkezésére. Parancsoljon, álla mtitkár úr! DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm az eddigi hozzászólásukat. Azt hiszem, hogy az elmúlt idő szakban kifejezetten konstruktív vitát folytattunk, még ha minden részében nem is értünk egyet ezzel a megvalósítással, de konstruktív vitát folytattunk a magyar felsőoktatás rendszeréről. Kiss képviselő úr azt mondta, hogy rágcsáljuk a felsőoktatási törvé nyt. Ez egy érdekes hasonlat. Azt gondolom, hogy itt azért a rágcsálásnál több mindenről van szó, hiszen ennek egy közel 80 oldalas módosító javaslata lett, ami, azt hiszem, hogy az elmúlt időszak munkáját jól leképezi. Nagyon sok minden történt a magyar f elsőoktatás rendszerében az elmúlt időszakban. 20042005ben került bevezetésre a bolognai rendszer, ami akkor valószínűleg minden részletében nem került átgondolásra. Ennek aztán a következményeit láttuk folyamatosan a felsőoktatási intézményrendszer műkö désében, a kibocsátott diplomák értékében, és azokban a konstrukciókban, amik megjelentek. Ez a törvénymódosítás ezek jelentős részére kíván választ adni, levezetve abból a felsőoktatási stratégiából, amit a tavalyi év folyamán hosszasan egyeztettünk, s az t hiszem, hogy ennek az elemeit egyfajta közmegegyezéssel fogadtuk el. Én sem akarnám megismételni az eddigi beszélgetésünket, hiszen a nyitónapon körülbelül ugyanebben a körben, de talán egy kicsit kevesebben, hosszasan beszéltünk ezekről a pontokról. Csa k arra a két, illetve három pontra térnék vissza, amiket a képviselő urak említettek, kifejezetten olyan módon, hogy úgy tűnik, ebben nincs köztünk egyetértés. Az egyik a konzisztórium szerepe, illetve a konzisztóriumnak az egyetemi autonómiára gyakorolt h atása. Magyarországon néha hajlamosak vagyunk más megoldásokat választani és bizonyos ügyeket úgy tekinteni, hogy ez nálunk máshogy működik. A konzisztóriumok vagy az ennek megfelelő testületek az angol és a német egyetemek esetén pontosan az egyetemi auto nómia kiteljesítését támogatják és szolgálják, és a működésük egészen hasonló ahhoz, amit a törvényben leírtunk. A konzisztórium olyan területeken nyilvánít előzetes véleményt és gyakorol egyfajta előzetes egyetértési jogot, ami nem ütközik az egyetemi aut onómiával. Nem nyilvánít arról véleményt, hogy mit kutasson, hogyan kutasson, mit oktasson, hogyan oktasson az egyetem, hanem ennek a gazdasági következményeit vizsgálja meg, tekinti át, és mondja azt, ha ebbe az irányba halad a dolog, akkor az lehet, hogy nem lesz jó, ezért kérjük, hogy ezt a szenátus fontolja meg. Az egyetem legfelsőbb
