Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
729 (22.40) A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a háttéranyagban található, a Gazdasági bizottság kétpontos és a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát, melyek közül a tárca a Törvényalkotási bizottság részletes módosító javaslatát támogatta. A törvényjavaslat egyrészt a jogalkalmazási feladatok elősegítését, másrészt a víziközműszolgáltatással összefüggő törvény fogalomrendszerének további egységesítésé t, pontosítását és a szabályozási céllal össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon kívül helyezését célozza. Fentiek figyelembevételével - a kiemelt szabályozási tárgykörökre fókuszálva - a törvényjavaslat az alábbi területeket érintette. A törvényjava slat megteremti a víziközműszolgáltató törvényes adatkezelésének lehetőségét, továbbá a közműhálózatra való csatlakozási kötelezettségre irányuló eljárás megindításához részletszabályokat állapít meg. A törvényjavaslat továbbá új alapokra helyezi a díjmeg állapítást, szabályozza a kérelemre induló eljárás alapvető szabályait, valamint a fogyasztói érdekek védelmében szabályozza a víziközműszolgáltatók által külön díj alapján végzett szolgáltatások munkadíját, úgymint mellékvízmérőcsere, szünetelés, be- és kikapcsolás, s a többi. A víziközműszolgáltatásért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatára rendeletben szabályozza a különdíjas szolgáltatások körét és az alkalmazható árakat. Továbbá helyenként szükséges volt nyel vhelyességi pontosításokat is eszközölni a törvényjavaslaton. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a víziközműszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4821. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyel müket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönjük. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne most hozzászólni a vitához. (Szabó Zsolt nemet int.) Egyelőre nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Így megadom a szót Heringes Anitának, aki a Fenntartható fejlődés bizottságában megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. HERINGES ANITA, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót. A Fenntartható fejlődés bizottsága utolsó ülésén egész hos szan beszélgettünk erről a törvényről is, és itt is őszinte vallomásokat hallgathattunk végig a helyettes államtitkár úrtól, aki úgyszintén bevallotta, hogy a víziközműszolgáltatás így, ebben a formában ráfizetéses és nem szilárd, nem stabil, nem fenntart ható. Azt gondolom - ott is elmondtam , ha így tudják, hogy ez így van, akkor miért nem állunk neki tényleg egy olyan törvénymódosításnak, ami rendbe hozza ezt a szektort, egy olyan törvénymódosításnak, ami fenntarthatóvá, stabillá teszi ezt az egész rend szert, és nem ráfizetéses rendszert tart fenn. Azt tudjuk, hogy az állam nem jó gazda, ezt vidéken is nagyon sok helyen elmondják, hogy amit az állam felügyel, vagy ami az állam tulajdonában van, abból csak a baj lesz. Mert ameddig helyi szinteken vannak a tulajdonlások, és ők felügyelik a rendszereket, addig van igény bennük, hogy rendben legyen, hiszen tudják a főnök urakról, hogy hol laknak, tudják, hová kell becsengetni, tudják, hol kell bekopogni az ajtón, amikor valami baj van a csatornahálózattal vag y egyáltalán az egész víziközműszolgáltatással. Én felvetettem ott is, hogy ha az Európai Unión belül, a többi tagállamban 1020 évente cserélik a vízórákat, akkor nálunk ez a négyévenkénti csere miért jó megoldás. Azért, hogy még több pénzt le lehessen h úzni az emberekről? Hogy munkaidőben az embernek otthon kelljen maradni a vízóracserét megejteni, és ezzel kiessen a munkából egy napot? Vagy milyen más megoldás van rá?
