Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
704 volt alkalmam tájékozódni részint a helyi illetékesektől, részint az ott élő képviselőktől, és elmondhatom, hogy nem kevésbé aggasztó a jelenség akkor sem, hogyha a tényeket pontosan tudjuk. Ugyanis nem a tévészoba mérete vagy kínálata okozta a konfliktust (Z. Kárpát Dániel: Senki nem állított ilyet! Félreértetted, de nagyon!) , hanem az, hogy a menekülttáborban tartózkodók kerültek egymással konfliktusba egy anyagi természetű vita után, és a vita hevében az egyik me nekült, aki egy török volt… Egyébként, figyeljenek: az egyik menekült, aki török volt. Értik, Törökországból; nincs háború, nincs veszélyzóna, sőt Törökország, mint tudjuk, regionális pozíciókra tör, és kifejezetten egyremásra halljuk a jó jelentéseket a török gazdaság prosperálásáról. Tehát az egyik török menekült - ennyit a menekültek összetételéről - egy afgánnal került szóváltásba, az afgán kezéből kikapta a Koránt, rátaposott, és ez olyan mértékű vihart indított el, aminek kapcsán igazából a táborban tartózkodó több száz muzulmán a törököt akarta meglincselni; és ennek kapcsán azt a szituációt értették félre, hogy miután a több száz ember meg akarta lincselni a menekülttábor egy épületébe bemenekülő törököt, és azt a törököt nagyon helyesen a magyar re ndőrség kimentette, mert egyébként fejig felkoncolásról lett volna szó, a muzulmánok ezután támadtak a magyar rendőrökre, mert azt hitték, hogy a törököt akarja megvédeni, holott egyébként csak letartóztatták a törököt. (Z. Kárpát Dániel: Így már rögtön má s, bocsánat!) Akkor nyugodtak meg, közben dulakodtak a rendőrökkel, rendőri erő alkalmazására is sor került, gázfüggönyt vetettek be a menekülttábor lakói ellen, egy százfős csoport kitört a 471es útra, ott az utat elzárták, az arra járó autókat megdobált ák válogatás nélkül, egykét kukát felgyújtottak. És csak akkor került sor az eseménysor végére, amikor a lázadó muzulmánok egy küldöttsége meggyőződött a debreceni rendőrségen, hogy a törököt letartóztatta a magyar rendőrség, és nem kimentette és elengedt e. Továbbá a rendőrség azt is bizonyította, hogy a török a Korán megtaposásáért elnézést kér. És akkor mindenki megnyugodott és hazament. Ez egyébként nagyon jól megvilágítja azt a problémát, hogy a hazánkba érkező tömeges illegális határátlépő olyan, mind enfajta belső struktúra nélküli, egymással is elképesztő konfliktusba keveredő… - korábban a debreceni menekülttáborban egy kosármeccs kapcsán agyonütöttek egy bevándorlót a bevándorlók egyébként, félreértés ne essék, tehát halálosan bántalmaztak, úgy érte m. (20.50) Ez a probléma, az egész eseménysor világosan megmutatja, hogy olyan mértékű civilizációs szakadék tátong az ideáramló bevándorlók tömegei és az európai lakosság között, ami egyszerűen nem hidalható át. Példának okáért, elmondják máshol is, hogy a bevándorlók egy része - miután a kereszténységgel kapcsolatban rendkívül heves ellenérzésekkel viseltetnek - a Magyarországon, Debrecen környékén felállított út menti kereszteket leköpdösik, mert ez náluk tradíció vagy valamifajta szokás. De nálunk nem! Ez a néhány apróság is mutatja azt az elképesztő szakadékot, ami meggyőződésem szerint áthidalhatatlan. Ezért el kell dönteni, hogy mit csinálunk, s most kell eldönteni, és nem húsz év múlva, amikor már nem lesz mit eldönteni. Nem lehet nem észrevenni, hog y az európai, főleg a nyugateurópai országok különböző megfontolásokból ugyan, de nem tudták ezt a helyzetet kezelni, és sajnos az az ember érzése, hogy néhány területen már ki is csúszott az események irányítása az európai népek kezéből. Mi azt szeretnén k, hogy ez Magyarországon ne így legyen. Azt szeretnénk, hogy Magyarország ellen tudjon állni ennek az elképesztő nyomásnak. Azért adtuk be ezt a törvénymódosító javaslatot képviselőtársaimmal, hogy világossá tegyük, mi a szándék. Az a szándékunk, hogy a g azdasági okokból menekülőket, az illegális határátlépőket állítsuk meg és ne engedjük be Magyarország területére. Ezt szolgálja ez a törvénymódosítás, a biztonságos harmadik ország kijelölésének a lehetősége, amit a kormánynak adunk. Mielőtt még valaki kom olyan venné az európai balliberális oldal sirámait, szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy egy korábbi időszakban, 2006tól kezdődően, maga az Európai Bizottság kezdeményezte azt, hogy az Európai Közösség együttműködve határozza meg a biztonságos harmadik ország fogalmát, csak ezt nem tudták végrehajtani, ezért visszaadták tagállami hatáskörbe. Nem felszámolták azt a
