Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
694 Párhuzamosan ezzel a t örvénnyel folytatjuk a nemzeti felsőoktatási törvény vitáját, módosítását is, és ott egészen ellenkező szándékokról beszélt Palkovics államtitkár úr. Az államtitkár úr amellett érvelt, hogy mennyire fontos a kihelyezett képzés lehetőségét megteremteni egyr e több városban, a leszakadó régiókban különösen, ilyen Ózd esete is, de Békéscsabát is említhetnénk. Ma is volt szerencsém találkozni az államtitkár úrral, ahol megerősítette ezt a szándékot. Ezzel ellentétes az, amit most csinálnak: centralizálják ezt a képzést, és kizárólag egyetlen budapesti intézményben biztosítják. Azok az érvek tehát, amelyeket éppen önök hoznak fel egy kihelyezett békéscsabai képzés mellett, itt teljességgel megdőlnek, ugyanis például a szegedi egyetemre sem tudnak nagyon sokan anya gi okokból Békés megyéből beiratkozni, nekik hogy lesz lehetőségük arra, hogy államtudományi képzést elvégezzenek Budapesten? Sehogy nem lesz lehetőségük. Elzárják a csatornákat, a közigazgatásba való bekerülés csatornáit ezektől a fiataloktól, ezektől a h allgatóktól. Ezt önök mondták, Palkovics államtitkár úr mondta, egyébként több rektor is megerősítette, amikor az elmúlt hónapokban volt szerencsém velük is beszélgetéseket folytatni, hogy bizony ez egy létező probléma, és ennek a kezelésére szükség van a felsőoktatásban. Erre egy viszonylag jó válasz az, amit a felsőoktatási törvényben adnak, de nagyonnagyon rossz válasz az, amit a Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben adnak. Kérem, hogy ezeket a szempontokat is mérlegeljék, gondolják újra a javaslato t, mert ezt ebben a formában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Jó estét kívánok! Üdvözlök mindenkit. Folytatjuk a munkánkat. Normál szót kérő képviselői felszólalásra jelentkezett Kiss László képviselő úr, MSZP. T essék! KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem folytatnám az MSZP álláspontjának az ismertetését, merthogy azt gondolom, hogy azt már megtettem korábban, de szeretnék néhány dologra reagálni. Simon Miklós képviselőtársam szerintem nagyon sok fontos dolgot mondott el, és azt kell hogy mondjam, hogy jelentős részével egyet is értek annak, amit elmondott. Az egyetlen problémám, amit szeretnék jelezni, az az, hogy ha valaki megnézi az igazgatásszervezői képzés master szakjának az indokolását, hogy mi szükség van erre a szakra, illetve megnézi a jelenleg is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatott igazgatásszervezői master szaknak a tanrendjét, akkor azt tapasztalhatja, hogy azok a képzések vannak benne, amelyekről képviselőtársam beszélt. Tehát n em véletlenül ragadtunk meg annál, hogy van ilyen képzés, amiről itt szó volt, és amit képviselőtársam is - egyébként joggal - vetett fel, hogy nagyon nagy szükség van rá. Ilyen képzés jelenleg is folyik. Nem feltétlenül ördögtől való, hogy önök létrehozza nak egy másik képzést, csak szeretném jelezni, hogy tehát arra a feladatra, amiről ön beszélt, képviselőtársam, most van képzés ebben az országban, így joggal merülhet fel mindenkiben tehát a kérdés, hogy mi lesz ezekkel a szakokkal. Ahogyan nyilvánvalóan maga az államtudományi szak kérdése sem ördögtől való, hiszen a két világháború között egyébként létezett ez a szak a magyar felsőoktatásban, ezt később a jogász szak szívta magába, és amikor egyébként kialakult az az igény, hogy a köztisztviselőknek is le gyen felsőfokú képzése, akkor sok változáson keresztülment ez a képzés, és így jutott el az igazgatásszervezői hároméves képzésig, utána pedig nemrég az egyetemi szintű képzésig ez a fajta képzési irány. Azt csak halkan és zárójelben szeretném megjegyezni azokat a kritikákat alátámasztandó talán, amelyek arról szólnak, hogy vajon miért nem lehet az összes jogi karnak például vagy akár más egyetemeknek megadni a jogot arra, hogy ilyen képzésben részt vegyenek, hogy egyébként korábban, amikor a jogi egyetemek en folyt az államtudományi szak képzése, akkor egyébként a két világháború között valamennyi jogi karnak megvolt ez a szakja. Ez a fajta kizárólagosság tehát korábban nem volt jellemző. Nyilvánvalóan nem feltétlenül kell a történelmi analógiákat figyelembe venni, azonban talán fontos visszatekintenünk, hogy maga ez a képzés hogy alakult ki.
