Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
688 egyetértett a magáncsődvédelem bevezetésével, mert úgy látták, hogy a tervezett szabályozás a családok adósságcsa pdából való kikerülésének eljárásrendjét és jogi keretét teremti meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A véleménykülönbség a parlamenti vitában elsősorban abban állt az egyes frakciók között, hogyan lehetne az adósok számára még kedvezőbb feltételeket biztosíta ni a törvényjavaslatban. Az előterjesztő véleménye ezzel összefüggésben az volt, hogy reálisan kell áttekinteni azt, hogy melyek azok az adósságvédelmi szabályok, melyekre vonatkozóan a jelen helyzetben az optimális hatást el lehet érni. Szem előtt kellett tartani ugyanis azt, hogy az a magáncsődeljárás lehet társadalmilag csak elfogadott, mely úgy védi a hiteladóst, hogy az az adós és hitelezők érdekeinek lehetőség szerinti összehangolását is megvalósítja. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon most je lzáloghitelválság következményeit kell elsősorban kezelni, tekintettel arra, hogy számos család a lakóingatlana építéséhez, vásárlásához vagy felújításához felvett hitel visszafizetésével esett késedelembe, vagy pedig olyan mértékű egyéb tartozást halmozo tt fel, melynek okán már a jelzáloghitelszerződése felmondásra került, a lakóingatlan kényszerértékesítésével, majd ezt követően a kilakoltatással kellene hamarosan szembenéznie, amennyiben a magyar parlament nem alkotná meg 2015. szeptember 1jei hatálly al a csődvédelemmel járó adósságrendezési lehetőséget szabályozó törvényt. A fentieket azért bocsátottam a tisztelt Háznak előre, mert hangsúlyozni kell, hogy a törvény hatálybalépését követő első évben, de különösen 2016ig azok a személyek kérhetnek csőd védelmet, akiket a pénzügyi intézmények vagy más nagy hitelezők már régóta nem fizetőként tartanak nyilván, köztük különösen azok, akik lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták vagy végrehajtáson kívüli értékesítésre kijelölték. Elsősorban ez ek a családok vannak most kilátástalan helyzetben, ezért ösztönzi őket a jogalkotó arra, hogy amennyiben megfelelnek a törvényi feltételeknek, úgy kezdeményezzék majd az adósságrendezési eljárást. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek az érvek amellett, hogy mi ért fogalmaz a törvényjavaslat indokolása úgy, miszerint a fizetésképtelen családok számára készül ez a törvény. Azok ugyanis, akik még csak kisebb összegű hátralékot halmoztak fel és nem adósodtak el többfelé, még idejekorán a magáncsődeljárásnál egyszerű bb módon tudnak magáncsődön kívül a pénzügyi intézménnyel vagy egyéb hitelezőkkel bíróságon kívül egyedi megállapodást kötni az átütemezésről és ezzel fizetőképességük egyszerűbb módon történő helyreállításáról. A parlamenti vitában többször elhangzott, ho gy miért írja elő a törvényjavaslat az adós részéről legalább egy minimális összegű vagyon meglétét az eljárás megindításához. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény most elsősorban az otthonvédő és családvédő céllal a lakáshiteladósokat kívánja csődvédele mmel kedvezményezni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelmet érdemel, hogy a törvényjavaslat számos adósvédő szabályt tartalmaz, méghozzá olyanokat, amelyek azok számára is lehetővé teszik a családi körülményeikhez képest méltányolható mértékű és értékű laká stulajdonuk megtartását, akik túladósodottan kezdeményeznek csődvédelmet. A parlamenti vitában olyan kritika is elhangzott, hogy a szabályozás túlságosan szigorú az adóssal szemben amiatt, hogy az eljárás alatt megszabja azt, miszerint az adós mennyit költ het. Ezzel összefüggésben azonban megemlítendő, hogy amennyiben a törvény megengedőbb lenne, úgy akkor a mostani magyarországi bérviszonyok mellett az adóst hosszabb ideig terhelné az adósságtörlesztési kötelezettség, a hitelező elvárt mértékű megtérülése érdekében az adós akár 15 évig is az eljárás hatálya alatt maradhatna. Ilyen időszak alatt kellene az adósnak állami felügyelet mellett kötött családi pénzgazdálkodást követnie. Az előterjesztő szerint viszont ilyen hosszú adósságrendezési időszak úgy az a dós, mint a hitelező számára már méltánytalan és különösen terhes lenne. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Érkezett olyan módosító javaslat, amely az adóst az egyezségkötésig vagy a bírósági döntésig olyan fizetési haladékban részesítené, hogy időlegesen senkine k nem kellene semmit sem fizetnie. Ez a módosító javaslat nemcsak azért nem támogatható,
