Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:
685 beszélt magyar nyelv drámai módon eltér a jogban használt magyar nyelvtől, és a kettőt valamilyen módon össze kell illeszteni. Ezt a munkát egyébként a kormány elvégezte, hiszen neki ez a dolga, és ha megnézik azt, hogy a módosító javaslatok döntő többsége ilyen természetű, akkor már azért egy kicsit árnyaltabb a kép a tekintetben, hogy ez mennyire van előkészítve vagy sem. Ezzel a problémával bárki találkozik képviselőként, aki nem jogász, nem járatos abban a jogalkotási nyelvben, amelyben a törvények megfogalmazódnak, ellenben jó szándékkal mégiscsak egy nagyon fontos törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. Most ez történt. (19.20) Természetese n a képviselőtársak vagy támogatják, vagy nem. Én remélem, hogy ez a Ház többségének a támogatását mindenképpen bírja, hiszen egy fontos intézményről van szó. Nagyon régi szándék az, hogy legyen családi csődvédelemről szóló szabályozás. Egyébként ez az egy ik legnehezebb kérdés a szociálpolitika és a családvédelem körében, mert egy olyan intézményt akar a családok védelmében igénybe venni, ami alapvetően a gazdasági viszonyokra van kitalálva. Ez rendkívül nehéz, mert miközben a csődvédelem, az adósságrendezé s egy viszonylag stabil, jó, használható intézményrendszer és fogalom a cégvilágban, de már amikor az önkormányzatok csődvédelméről és adósságrendezéséről van szó, akkor már teljesen világos, hogy - noha jogi személyiségekről van szó, mármint a jogalanyisá g értelmében nem természetes személyekről - ott is milyen nehézségekkel küzd a szabályozó. Aztán kiderült, hogy például a pénzügyi közvetítő intézményrendszerben, tehát mindenféle olyan vállalatokban, mint bankok, hitelszövetkezetek, hitelközvetítők, bróke rcégek, Lombardcégek, milyen nehéz és mennyire speciális szabályokat kell alkalmazni, és még mindig ebben a gazdasági körben vannak. Ez az egyik legnehezebb munka. Én őszintén szólva inkább a szabályozók bátorságát szeretném kiemelni. Nem egykét vitán ve ttem már részt a parlamentben és az előkészítő munka folyamán, ahol megpróbáltak a családi csődvédelemmel foglalkozni, de eddig mindenkinek beletört a bicskája, és inkább a kényelmes megoldást választották, azt mondták, hogy jó, akkor még dolgozunk egy kic sit rajta. Én örülök annak, hogy a KDNPs képviselőtársak meggyőződésüknek megfelelően ezt beadták, és ha a módosító javaslatok jobbá teszik ezt a javaslatot, akkor én azokat is tudom támogatni. Az nagyon megfontolandó, hogy a bővítés milyen eszközével élj ünk, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondott. S itt végképp nem a jogtechnikai és nyelvhasználati módosításokra kell koncentrálni - azokból nagyonnagyon sok van , hanem a tartalmi kérdésekre. De azt is gondolják végig, hogy egy családpolitikai inté zményrendszer keretén belül igazából a családi csődvédelemnek mekkora szerepet szánunk. Ez egyébként elvi kérdés. Én azt állítom, hogy a családok támogatásának és a családok segítésének az intézményrendszerében a csődvédelem fontos, de szükségszerűen szűk szeletet jelentett. Azért jelentett szűk szeletet, mert ahogy az előbb elmondtam, ez a családi jogviszonyoktól jelentős mértékben különböző és idegen viszonyrendszert ültet át, s csak azért teszi ezt, mert a családot mint gazdasági egységet fogja fel. Tisz telt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nincs ellenükre, akkor támogassák ezt a javaslatot. Nagyon fontos intézménye lehet ez a családpolitikának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt továbbadnám a szót, kénytelen vagyok megjegyezni szocialista képviselőtársaim felé, hogy Kósa képviselő úr egyetlenegy alkalommal nem kiabált, amikor önök beszéltek. Azt gondolom, ez a korrektséghez hozzátartozik. Kérem, szíveskedjenek ehhez tartani magukat. (Zaj az M SZP soraiban. - Dr. Józsa István: Nem mert reagálni, amikor még hozzászólhattunk volna, mert gyáva. Gyáva!) Képviselő úr, nem adtam szót. És azért hoztam szóba, mert ön végig kiabált, amíg a képviselő úr beszélt. Azt gondolom, hogy a magyar Országgyűlésben vagyunk!
