Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP): - ELNÖK: - DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár:
678 családok közül azok tudják az eljárás előnyeit kiaknázni, akik az elvárt mértékben és éveken keresztül folyamatosan teljesítik a csődeg yezségben vállaltakat. Ugyancsak elvárható az adóstól, hogy ha megkapta az előzetes csődvédelmet, addig is, amíg nem születik egyezség vagy bírósági határozat, legalább a jogszabályban előírt mértékű, csökkentett összegű törlesztőrészleteket fizesse meg, a zaz ne szüntesse be teljesen a hitelezők irányába a fizetési kötelezettségei teljesítését. Az is érthető jogalkotói elvárás, hogy a csődvédelem alatt ne növekedjen az adósságállomány, ezért legalább a tartásdíjat, társasházi közös költséget és a közműdíjak at ilyenkor is fizetni kell. Mindezeket azért bocsátom előre, hogy bemutassam annak indokát, miért nem támogat a kormány egyes képviselői indítványokat, és miért tartja azokat teljesen megalapozatlannak. Mindenekelőtt kiemelem, hogy a jelenlegi körülmények között nem támogathatók azok a módosító javaslatok, amelyek engednék a csődvédelmet azokban az esetekben is, amikor az adós még nem fizetésképtelen, vagy még csak kis összegű fizetési elmaradásai vannak. Ha ilyen szabályt a kormány támogatna, az sokkal in kább rombolná a társadalom fizetési fegyelmét, ezért nemzetgazdasági kára meghaladná a várható előnyöket. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Országgyűlés is tudatában van annak, hogy most a legsürgetőbb feladat azoknak a családoknak a csődvédelemben részesí tése, akiknek a lakóingatlanuk árverezésével kellene szembenézniük, ha ezt a törvényt most nem alkotnánk meg. A csődvédelemre a legsürgetőbben ezek a családok szorulnak rá, nemcsak a hiteltartozásaik miatt, hanem amiatt is, mert már többfelé jelentősen ela dósodtak. Látni kell, hogy ezek a családok ma sem költenek többet a mindennapi létfenntartásukra, mint amit a jelen törvényjavaslat az adósok számára a munkabérből, vállalkozói nyereségükből visszahagy. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a törvényjav aslat a méltánylandó családi körülményeket figyelembe veszi. Ilyen például a rendkívüli kiadások, tartós betegség, idős vagy eltartásra szoruló családtag. Ugyancsak külön kezeli a jogalkotó az egyéni vállalkozás folytatásához szükséges eszközöket. Ezeket a z adós bizonyos értékhatár alatt megtarthatja, nem kell azokat értékesíteni az adósságrendezéshez. Ez a törvényjavaslat tehát több bevételt és vagyont hagy a családoknál, mintha végrehajtás alatt állnának. (18.50) A jelen törvényjavaslat előnye, hogy akár öt évre is nyújtható a csődvédelem, de ennek az az ára, hogy minden hitelező legalább a törvényben előírt minimális megtérülést az eljárás végéig megkapja. Tévednek azok a hozzászólók, akik adósrabszolgaságról vagy túlzott állami felügyeletről beszélnek, v agy eltúlzottnak tartják a családi vagyonfelügyelő jogosítványait. Aki elolvasta a törvényjavaslatot, az látja, hogy a jogalkotó először egy rugalmas jogi keretet biztosít, az úgynevezett bíróságon kívüli adósságrendezési eljárással, ahol nincs az adós mel lé kirendelve családi vagyonfelügyelő. A családi csődvédelmi szolgálat csak azt vizsgálja, hogy az adós megfelele a törvényi feltételeknek, minden szükséges dokumentumot és nyilatkozatot benyújtotte, továbbá a csődvédelmi szolgálat biztosítja a jogi lehe tőséget a korábban nem ismert hitelezőknek arra, hogy az eljárásba beléphessenek. A jogalkotó tehát ebben az egyszerűsített eljárásban az adós becsületességére és együttműködésére épül. Ha viszont kiderül, hogy az adós nem tartja be a szabályokat, vagy a v agyonát, jövedelmét eltitkolja, akkor megszűnik a csődvédelem, az eljárást bíróság szünteti meg. Ha az első, bíróságon kívüli egyezségkötés nem valósul meg, az eljárás bírósági magáncsődeljárásként folytatódik tovább. Itt már erős érvek szólnak amellett, h ogy erősebb legyen az adós feletti állami felügyelet, de ezt az állami felügyeletet a családi vagyonfelügyelő nem öncélúan, hanem az adósságrendezés által indokolt formában és mértékben, az eljárás szabályosságának biztosítása érdekében gyakorolhatja, a tö rvény és a végrehajtási rendeletek keretei között. Óriási félreértés lenne azt hinni, hogy a családi vagyonfelügyelői rendszer létrehozatalának célja az adós életének korlátok közé szorítása. A családi vagyonfelügyelők sokkal inkább a bíróság
