Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - Kepli Lajos (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Minden eddiginél rosszabb kilátások Magyarország energiaellátásában” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
622 ha Németországtól vesszük, akkor nincs semmi probléma az orosz gázzal? Miért ak adályoz meg Brüsszel hosszú évek óta minden olyan gázvezetéktervet, amely déli irányból biztosítaná Közép- és DélkeletEurópa gázellátását? Talán az energiaunió álcája mögött akarja a térség keleti energiafüggőségét nyugatira cserélni? Nyilván üzletileg és politikailag is nagy húzás volna ez Németország részéről. Vane realitása ezek után a Török Áramlatgázvezetékhez való csatlakozásunknak, avagy ez is csak puszta szemfényvesztés, amivel hitegetnek bennünket? Ezért nem fontos az Európai Uniónak a déli, kel eti szomszédjaink interkonnektorainak kétirányúsítása? Ha az új északi gázvezeték megvalósul, akkor a dél felől érkező útvonal megvalósulásában az Európai Unió - ki kell mondani - kifejezetten ellenérdekeltté válik. Maroš Šefčovič energiaunióért felelős bi ztos két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatásán nem tudott, avagy nem akart választ adni ezen kérdéseimre, amivel csak megerősített abban, hogy Magyarország energiafüggetlensége nem célja az Uniónak, maximum a függőség irányát szeretnék megváltoztatni, ebből pedig mi nem kérünk. Miniszter úr! Mit tesz a magyar energiadiplomácia, a magyar kormány ebben a helyzetben? Vane elég érdekérvényesítő képességünk, hogy hazánknak valódi ellátásbiztonságot harcoljunk ki, hogy végre a magyar emberek valóban biztonsá gos, fenntartható és megfizethető módon jussanak hozzá a földgázhoz? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Mega dom a szót, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy az energiaellátás biztonsága KözépEurópában ta lán a legforróbb téma, hiszen ebben a térségben az országok rendkívüli módon kiszolgáltatottak, például Magyarország esetében a gázszükségletünk 85 százalékát Oroszországból szerezzük be, és még nem ez a legmagasabb arányszám, ha ön megnézi a középeurópai országok eseteit. Mi a helyzet jelenleg? Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet az, nem túlzás azt állítani, hogy délről blokád alatt vagyunk. Tekintettel arra, hogy bár 2010ben átadtuk a Magyarországot Horvátországgal, illetve Magyarországot Romániával összekö tő gázinterkonnektorokat, sem Horvátország, sem Románia - velünk ellentétben egyébként - nem hajtotta végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán ők is tudnának gázt szállítani Magyarország irányába. Ezzel nemcsak a kétoldalú megállapodásokat szegik meg egyébként, hanem megszegik az európai uniós kötelezettségeiket is, hiszen 2013. december 31. óta minden egyes interkonnektoron biztosítani kellene a kétirányú gázáramlást. Mi semmiképpen nem fogjuk elfogadni, sőt nevetségesnek tartjuk azokat az érveket, am elyeket sajnos néha még az európai uniós intézmények is felvetnek, hogy nem kell végrehajtani ezeket a beruházásokat, mert úgysem lehet onnan gázt vásárolni. Ha ez lenne a kiindulópont, akkor nem kellett volna ezt az európai uniós szabályozást elfogadni, m ásrészt pedig mind Horvátország, mind Románia esetében bizony szükségesek lennének olyan beruházások is, amelyek alapján valódi gázszállítások indulhatnának meg Magyarország irányába, gondolunk így egyébként akár a feketetengeri kitermelésekre, akár az LN Gterminál megépítésére Horvátországban. Tisztelt Képviselő Úr! Könnyen előállhat az a helyzet, hogy 2019től nemcsak dél felől, hanem kelet felől is blokád alatt leszünk, tekintettel arra, hogy az orosz nyilatkozatok világosan fogalmaznak: 2019 után meg k ívánják szüntetni az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Ezt most lehet komolyan venni meg nem komolyan venni is, de szerintem trendfordító volt az az alkalom, hogy a Gazprom, az OMV, a Shell és az E.ON aláírtak egy egyetértési megállapodást Szentpéterváron arr ól, hogy az Északi Áramlat kapacitását erősíteni fogják. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy lesz
