Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - Bánki Erik (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Magyarország a politikai menekültekkel mindig is méltányos volt, de a gazdasági bevándorlókat nem áll módjában befogadni” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
617 Fontos rögzítenünk azt is, hogy a politikai menekülteket Magyarország a történelme során mindig is befogadta, számukra mindig is mene déket adott. Amikor a NyugatBalkánon 1991 és 1997 között dúlt a háború, akkor is példát mutattunk Európának. Én magam mohácsiként büszke vagyok arra, hogy egy 20 ezres kisváros 6 ezer délvidéki menekültet fogadott be úgy, hogy mindenki, minden egyes polgá ra önként és segítőkészen állt a probléma megoldásához, amiért az Európa Tanácstól kitüntető díjat is kapott a város. A gazdasági bevándorlók ugyanakkor más kategóriába tartoznak. Esetünkben azt a megoldást kell választani, amit Magyarország már régóta szo rgalmaz, miszerint Európán kívül kell ezt a problémát kezelni és megoldani. Ezért is tartom nagyon fontosnak azt, hogy őszintén beszéljünk erről a problémáról. Tisztelt Miniszter Úr! Tudomásom van arról, hogy a minisztérium egy konferenciát kíván szervezni annak érdekében, hogy őszintén, nyíltan lehessen beszélni erről a súlyos problémáról. Kérdezem ezért a tisztelt miniszter úrtól, hogy elegendőnek tartjae ezt a megoldást, és módjában álle Magyarországnak a jelen helyzetben befogadni bevándorlókat. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉT ER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy ismételten lehetőséget ad arra, hogy erről a kétségtelenül fontos kérdésről, amely az Európai Unió előtt álló egyik legfontosabb kihívás , ismét szót válthassunk a parlamentben. Szeretném önnek elmondani, hogy a helyzet valóban rendkívül súlyos, hiszen a tegnapi napig január 1jétől számítva az idei esztendőben 66 474 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, közülük 65 934en Szerbia i rányából. Itt szeretném az „illegális” szót aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, tekintettel arra, hogy ezek az emberek jogszabályt sértenek, amikor Magyarország területére lépnek, tekintettel arra, hogy ezek az emberek nem szabályosan, a kijelölt határátk előhelyeken lépik át Magyarország határát, hanem a zöldhatáron, megsértve Magyarország határát. A helyzetet súlyosbítja az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy Ausztria és tíz másik európai uniós tagország azt jelezte az elmúlt héten, hogy mintegy 15 ezer i llegális bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra. A magyar kormány vitatja ezt a szándékot, tekintettel arra, hogy a dublini kötelezettségek alapján az illegális bevándorlókat abba az európai uniós országba kell visszaküldeni, ahol először belépt ek az Európai Unió területére. Márpedig azok az emberek, akik a Balkánon keresztül érkeznek, kizárásos alapon legalább egy európai uniós tagország területén át kellett hogy jöjjenek, mielőtt Magyarországra jöttek, akár Görögország, akár Bulgária ez az orsz ág. (15.00) Kétségtelen tény, hogy ezeket az embereket nem hozzánk, hanem alapvetően Görögországba vagy Bulgáriába kell visszaküldeni. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén kritikus fontosságú döntéseket hoztak. Először is világosan kimondták a politikai mene kültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtétel fontosságát, mint ahogyan arra képviselő úr is volt kedves utalni. Itt külön figyelembe kell vennünk azt, hogy mindazon száz ember közül, aki menedékkérelmet ad be vagy menekültstátusért folyamodik, utólag az derül ki, hogy körülbelül 89 esetében volt indokolt a menekültstátus iránti kérelem. Másrészt fontos szempont az is, hogy a különbségtételt már az Európai Unió területén kívül végre kell hajtani, de legkésőbb Olaszországban, illetve Görögország ban kell létrehozni azokat az úgynevezett hotspotokat, ahol azt a döntést meg lehet hozni, hogy az adott személy gazdasági bevándorló vagy valóban politikai menekültről van szó. Tehát az az álláspontunk, amely szerint a megoldás az Európai Unió területén k ívül van, ez reflektálódik ezekben a döntésekben.
