Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - Megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
598 egyébként ezek a bevándorlók na gymértékben útnak indulnak, akkor az Európai Unió az európai adófizetők ezen eurómilliárdjainak az elköltését kondicionalitáshoz kösse. Magyarul: ezeket a forrásokat úgy kelljen felhasználni a tőlünk távol lévő országokban, hogy ott olyan változások törté njenek, amelyek miatt sem politikai, sem gazdasági okokból nem indulnak majd meg a bevándorlók Európa és azon belül Magyarország irányába. És tisztelettel tájékoztatom önt arról is, tisztelt frakcióvezető úr, hogy igenis fontos az, hogy egész Európa és ter mészetesen a magyar emberek is tisztában legyünk, legyenek azzal, hogy a földközitengeri útvonalon történő bevándorlási nyomásnál ma már nagyobb a balkáni útvonalon keresztül érkező bevándorlási nyomás. És mi azt gondoljuk - és ez a vita fenn fog maradni természetesen, de ez megint nem tragikus, hanem az élet természetes rendje , hogy szerintünk egy ideiglenes műszaki határzár, egy kerítés építése igenis segíteni fog ennek a kihívásnak a kezelésében. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok s oraiból.) ELNÖK : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa képviselő asszony, KDNPképviselőcsoport: „Megmérettetés - 80 ezer fő lépett a felnőttek világába” cí mmel. Megadom a szót, képviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen súlyos témák terhelték ez idáig a tisztelt Háznak és ennek a teremnek a légkörét. Házelnök úr az első felszólalásban a kuláküldözésről beszélt , ami egy tragédia volt. Ezt követően modern időnk új népvándorlásáról hallhattunk többféle megközelítésben felszólalást; mindannyian tudjuk, hogy az újkor kezdetén vagy a középkor kezdetén az akkori népvándorlás elsodorta az akkori idők modern civilizáció ját, amely szintén egy tragédia volt, és ugyancsak tragédia mindaz, ami ma történik. És ha már tragédiákról szólunk, idehozhatnám mindazt, ami a hétvégi hírekben, gondolom, mindannyiunkat sokkolt - itt nem esett róla szó , annak a több tucat embernek a vá ratlan tragikus halála, amit a modern hadviselés idézett elő Franciaországban, Tunéziában vagy máshol. Az ő emlékükre is fejet hajthatnánk. Amiről én szólni akarok, az ennél sokkal derűsebb téma. Lehet, hogy nem üti meg sokak ingerküszöbét, de higgyék el, kedves képviselőtársaim, az élet másról is szól, mint ezekről a súlyos témákról; szól a családoknak és a fiataloknak az életében bekövetkezett fontos eseményről, amelynek során arról tehetnek tanúbizonyságot, hogy 18 éves korukra elérték azt a tudást, elér ték azt a szintet, megmérettettek és erősnek találtattak. Az érettségi vizsgálat az a beavató jellegű megmérettetés, amely körülbelül 160 éve a magyar neveléstörténetben megméri a fiatalokat, és megnyitja számukra a továbbtanulás, a magasabb pályák betölté se előtti utat. Nos, a hírek arról is szóltak a hétvégén - csak sokkal csendesebben , hogy június 26ával, péntekkel befejeződtek az érettségi vizsgálatok a középiskolákban, közel 80 ezer diák, 79 ezer és néhány tett érettségi vizsgát, nem szólva arról a több tízezerről, akik egyegy tárgyból különböző szintemelő vagy egyéb vizsgát tettek. Ezek a vizsgák sikeresek voltak, és örömteli eseményt jelentettek mind a fiatalok, mind az iskolák, mind a tanáraik életében. Mondják, hogy a mai fiatalok tanulás iránti motiváltsága már korántsem olyan jó, mint volt egyegy emberöltővel ezelőtt. Én nem osztom ezt a véleményt. Elég sok fiatallal vagyok levelező vagy személyes kapcsolatban, az elmúlt két hétben mindegyik arról szólt, hogy mennyire izgul (Zaj. - Az elnök cs enget.) , mennyire készült, hogy zajlik az érettségi vizsga, érezni lehetett a megkereséseikből, hogy komoly megpróbáltatás, tét és valóban megmérettetés számukra ez. Ugyanez volt a szüleik számára, akik örömmel újságolták, amikor a fiuk vagy a lányuk siker es vizsgát tett. És beszámolhatok arról is, hogy az sem igaz, hogy nem tisztelik eléggé a tudást, a tanulást, az érettségit és a hozzá vezető utat ezek a fiatalok. Nem egy olyan bejegyzéssel találkoztam közösségi oldalakon, ahol egy frissen érettségizett f iatal nem szégyellte azt, hogy név szerint egyenként
