Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014; valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános v... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
574 okokat találtam, hogy mire is vezetik vissza a jelentésben a cigányság szegénységének a kérdését: származásukból adódó hátrányokra, diszkriminációra, szó szerint idézem: az intézményes diszkrimináció jelensé gére. Vélhetően a cigány származású panaszosoknak folyamatosan ezzel kell szembesülniük, a mindennapi gyakorlatban megjelenő társadalmi előítéletességgel, a roma lakosságot sújtó, kirekesztő jellegű gondolkodásmóddal. Tehát ezek vannak felsorolva a cigány szegénység okainál, amikor, azt gondolom, alapvetően azért ez sokkal többrétű és sokkal mélyebb gyökerekből fakadó, és nem biztos, hogy valóban azok a megállapítások, amelyeket önök ebben a jelentésben leírtak, okozzák a cigányszegénységet. Nyilván ez megé rne egy szociológiai tanulmányt, vagy akár egy vitanapot is megérne ennek az okainak a feltárása, de nem biztos, hogy pontosan ezek azok, amik megjelentek az önök programjában. (18.00) Ezért gondolkodunk el a jelentéssel kapcsolatosan, hogy vajon elfogadha tónak tartjuke ezt a jelentést. Aztán egy másik kérdés, ami itt fölmerült, és a biztos úr is említette, ez pedig az volt, hogy mennyire sűrűn fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Igen, ön is említette ezt a problémát, ami felvetődött az előző ciklus idején, hiszen tudjuk, hogy korábban bárki fordulhatott az Alkotmánybírósághoz jogszabályfelülvizsgálat miatt, illetve minden országgyűlési képviselőnek is megvolt ez a lehetősége. Az új jogszabályi változás, már annyira nem új, hiszen négyéves, elvette az államp olgároktól ennek lehetőségét, illetve az országgyűlési képviselőktől is elvette ennek lehetőségét, és gyakorlatilag az Országgyűlés egynegyede szükséges ahhoz, hogy ilyen felülvizsgálatot kezdeményezzen. Ez 50 embert jelent jelen pillanatban. Erre egyetlen egy frakció képes, ez pedig a Fidesz frakciója, amelyik ennyi személlyel bír itt a parlamentben. Tehát aki a törvényhozásban a döntő szerepet játssza, aki gyakorlatilag tudja hozni a jogszabályokat a többségével, csak ő fordulhat a saját törvényei felülviz sgálatának érdekében az Alkotmánybírósághoz. És itt nőtt meg az önök szerepe, hogy felvállalják azokat az ügyeket, amelyeket egyébként az állampolgárok, illetve a képviselők beadnának. Rendkívül kevésnek találtam azoknak az ügyeknek a számát, ön is elmondt a itt számszerűen, biztos úr, hogy mennyi volt ezek száma; ez nagyon kevés volt szerintem. Itt hatalmas felelőssége van a hivatalnak abban, hogy sokkal markánsabban vállalja fel ez irányban az emberek, az állampolgárok képviseletét. És mivel úgy látom, az időm lejárt, ezért köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Schmuck Erzsébetnek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, hogy az LMP is nagyra értékeli az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek elvégzett munkáját. Tudatában vagyunk, hogy a legjobban rászoruló, valamilyen oknál fogva védtelen, fokozottan védendő csoportok jogainak érvényesülését kiemelten kezelik, és erejükön felül igyekeznek vállalt és törvényben rögzített feladataiknak eleget tenni. A beszámoló több mint 300 oldal, és ez is jelzi azt az óriási munkát, amit az ombudsmani hivatal elvégzett. Mivel minden ter ülethez nyilván nem lehet időkorlátok miatt sem kapcsolódni, ezért én magam is, mi is néhány témát kiemelünk. Elsőként: 2014ben az ombudsman vizsgálta a súlyosan bántalmazott gyermekek ügye kapcsán a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak tevékenységét, e setleges mulasztásait. Ismerjük a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazást vagy a sásdi tragédiát. Az ombudsman megállapította, hogy a gyermekekkel kapcsolatban álló, védelmükre hivatott és köteles szervek és hatóságok, különösen az egészségügyi szolgáltatók , a pedagógusok, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság nem tudták megszüntetni a gyermekek veszélyeztetettségét.
