Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014; valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános v... - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
567 helyetteseinek tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatos felszólalásom. Az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Koordinációs Bizottsága 2011 tavaszán lefolytatott akkreditációs eljárásának köszönhetően az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, majd 2012. január 1jétől az alapvető jogok biztosa B státusú emberi jogi intézményk ént őrködött az alapjogok védelme felett Magyarországon. 2013 nyarán az alapvető jogok biztosa az A státust célzó reakkreditációs eljárás lefolytatására kérte az ICC akkreditációs albizottságát, hogy ismerje el az intézménynek az úgynevezett párizsi alapel veknek való teljes megfelelését. A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága Akkreditációs Albizottságának 2014. október 27e és 31e közötti genfi ülésén javaslatot tett az A státus odaítélésére, mely javaslattal szemben a tagálla mok kifogást nem emeltek. Ily módon az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala teljes szavazati jog birtokában a jövőben aktívan vállalhat szerepet az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az ICC és regionális szervezeteinek, albizottságainak ülésén, a párizs i alapelveknek megfelelően Magyarországon ellátja az alapjogok betartásának, betartatásának független és szakértő felügyeletét. Feltételezem, hogy ennek a ténynek is köszönhető, hogy az Igazságügyi bizottság egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását. V éleményem szerint ez a fajta szintemelkedés azt is bizonyítja, hogy a hivatal Alaptörvényben rögzített új struktúrában történő működése nemhogy visszaesést jelentett volna az intézmény működésében, legyen szó az emberi jogok védelméről vagy akár a hatékony ságról, hanem éppen ellenkezőleg, nemzetközi viszonylatban is elismert szervről van szó. Ahogyan az alapvető jogok biztosa beszámolójából is kitűnik, ugyan 2014ben a panaszok száma csökkent az előző évekhez képest, de a hivatal feladata korántsem csökkent . Példaként említhetem, hogy az ombudsmani hivatal összesen 50 jogszabályt véleményezett előzetesen, melynek eredményességét és jobbító szándékát e Ház falai között is gyakran tapasztaltuk. Új feladata az intézménynek, hogy 2014. január 1jétől a közérdekű adatbejelentések elektronikus adatkezelését is végzi, ezzel biztosítva a bejelentők anonimitását. Mindezt ez idáig - és reméljük, a jövőben is - hiba nélkül teszi a hivatal. Az új feladatokkal kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy az Országgyűlés 2011. ok tóber 24én fogadta el az ENSZegyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvényt, vagyis a ma már emlegetett OPCATet, amelynek célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa. A jegyzőkönyv egy olyan rendszert hozott létre, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek rendszeresen látogatják azokat a helyszíneket, ahol a szabadságuktól megfosztott emberek tartózkodnak. A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer egyrészt az ENSZ mellett működő 25 független szakértőből álló megelőzési albizottságra, másrészt a tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusra épül. Tekintettel a 2006ban a Gyurcsánykormány alatt elkövetett brut ális rendőri fellépésekre, számunkra különösen fontos, hogy az OPCAT említett mechanizmusa jól működjön Magyarországon, hiszen meggyőződésünk az, hogy ez a fajta állami erőszakkal történő jogtiprás soha többet nem valósulhat meg Magyarországon. Természetes en fontosnak tartom, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek hivatala az új kihívások mellett, ha úgy tetszik, a klasszikus feladatait továbbra is ellássa. Az alapvető jogok biztosa 2014ben is az ombudsmantörvény vonatkozó rendelkezésével és s zellemiségével összhangban folyamatos, fokozott figyelmet fordított az öt kiemelt vizsgálati területre, így a gyermekek jogaira, a nemzetiségi jogokra, az egészséges környezet védelmére, a fogyatékossággal élő személyekre, illetve a további leginkább veszé lyeztetett csoportok jogainak védelmére. A környezetvédelem és a nemzetiségek jogainak érvényesülése annyira hangsúlyos, hogy e területekért egyegy helyettes felel. Fontosnak tartom, hogy az egyedi ügyek alapjogi vizsgálatán túl a hivatal a közérdekűség m entén is folytat le vizsgálatot. Az elhangzottra kiváló példa a gyermekjogok területén a még a 2003as gyermekjogi projekt keretében indult vizsgálat, amelyben a gyermekek egészséges környezethez
