Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014; valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános v... - FUZIK JÁNOS nemzetiségi szószóló:
565 ízben kifejezetten biztoshelyettesi tisztségre megválasztot t Szalayné Sándor Erzsébet asszonynak. Beszámolójában részletesen kitér a sajátos helyzet ismertetésére, amikor az alapjogi biztos hatásköréhez kapcsolódóan vagy önállóan láthat el különböző feladatokat. Az utóbbiak, tehát az önálló mozgástéren belüli kezd eményezések is túlnyomórészt javaslattevő, megfigyelő, értékelő és figyelemfelhívó, vagyis közreműködő típusú eszközök. Ebből kézenfekvően vonja le azt a megállapítását, hogy a biztoshelyettes az ombudsman lehetőségeinek csupán töredék részével rendelkezik . Míg az Alaptörvény szerint az ombudsman jogosult és köteles valamennyi, alapvető joggal kapcsolatos, tudomására jutó visszásság kivizsgálására és a szükséges intézkedések kezdeményezésére, addig a nemzetiségi jogokat védelmező biztoshelyettes az Alaptörv énytől vizsgálati és intézkedési jogosítványokat nem kapott. Úgy tűnik tehát, hogy az ombudsmani intézménynek tartott tükör is bőségesen mutat jogszabályi rendeznivalót. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2014. június 5én megtartott ülésén alakította ki állásfoglalását kapcsolódó bizottságként az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek beszámolójához. A jelen lévő Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségibiztoshelyettes asszony Szabó Marcel kollégája nevében is így nyilatkozott ülésünkön, idézem: „Olya n jellegű bizalmon alapuló munkakapcsolat van a hivatalban, ami egy szakmailag megalapozott és nyitott munkát tesz lehetővé, és amely egészen bizonyosan a hivatalban dolgozó kollégák munkakedvét és a feladathoz való hozzáállását is nagymértékben pozitívan befolyásolja. Ez garancia arra, hogy tisztességes szakmai munkát tudunk végezni.” Bizottsági ülésünkön azonban elhangzott, hogy a jóllehet kedvező, de mégis esetleges emberi és munkatársi kapcsolatok ellenére a Magyarországon élő nemzetiségek jogbiztonsága és megbecsülése érdekében vissza kell állítani az önálló nemzetiségi ombudsman intézményét. A 2014. év a választások éve volt a nemzetiségek számára is. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa és nemzeti ségi helyettese aggályosnak tartotta a népszámlálási adatok bevonását a választási rendszerbe, hiszen azok önkéntes jellege kizárta azt, hogy pontosan leképezzék egy adott településen a nemzetiségi lakosság számarányát. A nemzetiségi önkormányzati képvisel ők összeférhetetlenségi szabályozását ugyancsak hiányosnak, ellentmondásosnak és indokolatlan mértékűnek tartják, amely főleg a kisebb lélekszámú nemzetiségi közösségeket sújtja. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nemzetiségi nyelv ismeretéről tett hami s jelölti nyilatkozatnak továbbra sincs semmilyen jogkövetkezménye. A 2014. évi országgyűlési választások során a magyarországi nemzetiségi közösségeknek először nyílt lehetőségük arra, hogy képviselőjüket bejuttassák az Országgyűlésbe. A körülbelül 22 eze r szavazatot jelentő magas kvóta miatt ez a nemzetiségek többsége számára csak elvi lehetőség volt, végül mindnyájuk esetében az maradt. Az Országgyűlésbe így 13 nemzetiségi szószóló került, aki - mint a nemzetiségibiztoshelyettes rámutat - nem gyakorolhat ja a képviselőket megillető legfontosabb jogosultságokat. Nem rendelkezik szavazati joggal az Országgyűlés ülésein, és csak akkor szólalhat fel a plenáris ülés vitájában, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek jogait vagy érde keit érinti. Ugyanakkor az úgynevezett nemzetiségi napirendi pontnak nincs határozati jogszabályi tartalma. Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségibiztoshelyettes mindezek ellenére üdvözölte a nemzetiségi szószólók új jogintézményét és hatékony támogat ásáról biztosította. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökeként tanúsíthatom, hogy a hatékony munkakapcsolat ígéretesen fejlődik. Bizottsági üléseinken rendszeresen részt vesznek az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkatársai, a ne mzetiségibiztoshelyettes asszonnyal több alkalommal találkoztunk, és munkaterveinkről is tájékoztattuk egymást. A nemzetiségibiztoshelyettes a beszámolási évben két szakmai úton vett részt munkatársaival Békés és Baranya megyében. Megkülönböztetett figyelm et szenteltek a települési és nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatrendszerének, a civil szervezetek működésének. Tájékozódtak az
