Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére; valamint tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az ... - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
556 része a valóságnak, ha gondolja, kérdezze meg Lázár János miniszterelnökh elyettes urat, ő már tisztában van ezzel a kérdéssel. És hogyha annyira bort akar inni, akkor majd a közgépes hangfelvételt, amin az ön hangja szerepel, lejátsszuk itt a parlamentben, majd akkor legyen ekkora mellénye, tudja?! Az a sajtóban megjelent, úgyh ogy én azt mondanám, hogy ki iszik bort és ki mit prédikál, figyeljen azokra a szakmai észrevételekre, amit tettem, és higgye el, hogy az atomerőmű beruházásai területén is az én szaktudásom százmillió forintokat takarított meg az erőműnek, mert tudja, a m űszaki hozzáadott érték költséget csökkent, és a rosszul megtervezett beruházás pedig költséget növel, úgyhogy erre a tiszteletre szeretném kérni. Én az ön tudását tisztelem, tegye meg ön is, hogy előbb megbeszéli ezt a hozzáértőkkel és utána mond ilyeneke t. Elismeréssel szeretnék szólni Domokos László elnök úrnak a parlamentben tett egyik beszédéről és arról is, amit az államadósságképlet problémáiról kifejtett. Domokos elnök úr azon a véleményen volt, hogy a magyar államadósságszabályok gyakorlatilag hi básak és betarthatatlanok, a kitűzött célra, a lehető legtöbb gazdasági helyzetben való alkalmazhatóságra nem helyes ez a képlet. Az egyik legfontosabb kritikaként azt vetette fel az Állami Számvevőszék, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló t örvényben olyan hiányosságok mutatkoznak, amelyek fogalmi szinten is kétségessé teszik az összehasonlításokat. (16.30) A Számvevőszék szerint felmerül az adósságszabályok alkotmányosságának kérdése is. Javaslom, hogy ha ez a kérdés felmerül, akkor fordulja nak az Alkotmánybírósághoz, és próbálják meg tisztázni ezeket a kérdéseket. Szintén Domokos László elnök úr mondta a parlamentben, hogy a költségvetési szervek is jelentős adósságot halmoztak fel. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert a költségvetés ter vezésekor nem lehet hiánnyal tervezni a költségvetést, illetve nem lehet a költségvetési kiadási előirányzatot meghaladóan kötelezettséget vállalni. Ilyenkor a költségvetési végrehajtása során hogyan lenne lehetséges az, amit tapasztal az Állami Számvevősz ék, hogy újra és újra tetemes adósságot halmoznak fel az egyes intézményeknél? Azt kell gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék ezen megállapítása helyes, ezeknél az intézményeknél vagy a tervezés, vagy a finanszírozás nem állja meg a helyét. Szintén a Szám vevőszék elnökének véleménye szerint hiányoznak a megfelelő garanciák a törvényi előírások végrehajtására. Erre alelnök úr is utalt expozéjában, hogy erre vonatkozóan van az ÁSZnak elképzelése, hogyan lépjenek előre. Tehát ha nincsenek garanciák a törvény i előírások végrehajtatására, akkor ezen jogszabályok közül az államháztartási törvény különösen fontos szerepet tölt be, mivel a magyar költségvetés egyensúlyának biztosítása itt kell hogy garantálva legyen. De sajnálatos módon ez kellő szigorral nem tart atódik be. A 2016. évi költségvetést megalapozó törvények az ellenőrzési hatáskörök egy részét tartalmazó alpontokat hatályon kívül helyezik, ami tovább gyengítené az irányító szervek ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát, legyen az önkormányzat vagy l egyen az minisztérium számonkérhetősége, ahelyett, hogy szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket iktathatna be az államháztartásba, és ezzel a költségvetési tervek tervszerű és rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét írná elő a törvény az irányító szerv ek számára, ha további egyensúlyromláshoz vezet az egyes költségvetési szerveknél, intézményeknél és ezen keresztül végső soron az államháztartás egészénél az ellenőrzési lehetőségek gyengítése. Ebben egyet kell hogy értsünk a Számvevőszék elnökével. Az ÁSZ az ellenőrzései során rendszeresen tapasztalt az elnök úr beszámolója szerint exlex állapotot, hogy a költségvetési szervek, intézmények szervezeti és működési szabályzatai a legritkább esetben követték a hatályos jogszabályi előírásokat, gyakran az irányító szerv mulasztása miatt, máskor az intézményvezetők mulasztása miatt. Tehát ezt a lehetetlen állapotot felszámolandó,
