Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
412 hanem a fókuszba a területi szolgáltatás került, hiszen ugyanazon a pályaszakaszon folyhat akár városi, elővárosi, térségi és országos vasúti forgalom is, e záltal nem lehet csak a pályahálózatot kizárólag akár az egyiknek, akár a másiknak minősíteni. Erre tekintettel a működési engedélyek megjelölése, mint például országos vagy városi személyszállító működési engedély, a vasúti társaság által végzett szolgált atásra utalt, de nem jelent kizárólagos minősítést a pályahálózatra vonatkozóan. A törvényjavaslat fenntartja a térségi vasúti szolgáltatás fogalmát, biztosítva a települési önkormányzatok szabad társulásán alapuló, az érintett földrajzi terület lakosságán ak igényeihez jobban igazodni képes térségi vasúti közszolgáltatás megszervezésének feltételeit, illetve lehetőségét is. Fennmarad - nagyon helyesen - az elővárosi személyszállítási szolgáltatás is; ennek a jelentősége a forgalmi adatok, statisztikai adato k alapján mind Budapest agglomerációjában, mind a vidéki nagyvárosok esetében kimutatható. Tehát az elővárosi személyszállítási szolgáltatás az agglomeráció személyszállítási igényeinek a hagyományos vasúti közlekedés, jellemzően a HÉV keretében történő ki elégítését jelenti a speciális jellegű városi vasúti közlekedéssel szemben, például a villamosra vonatkozóan. Ezen túlmenően bekerült a törvénybe a vasútvillamos vagy tramtrain elnevezésű szolgáltatás; sokan ez alatt a HódmezővásárhelySzegedvasútvonal , villamosvonal - ha villamosvonal, akkor uniós forrásból támogatható - megépítésének törvényi lehetőségét sejtik. Én azt mondom, hogy mindegy, hogy tramtrainnek nevezzük vagy helyközi vasútnak, a lényeg, hogy fejlődjön, és a helyi lakossági igényeket mi nél magasabb szinten ki tudja elégíteni. A pályahálózattal és az azon nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban további változás, hogy az irányelv meghatároz egy alapvető szolgáltatási csomagot, amelyet kötelezően a pályahálózatműködtetőnek kell nyújtania. A további szolgáltatások között pedig új jogintézményt hoz létre, ez a kiszolgáló létesítmény, valamint a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője. Ez utóbbi, igazodva a tényleges gyakorlathoz, lehet a pályahálózatműködtető, de lehet akár vállalkozó vasúti tár saság és harmadik személy is, hiszen például üzemanyagtöltő berendezést üzemeltethet bármely társaság üzleti alapon is, azt a pályahálózatműködtető ezentúl nem zárhatja ki, nem akadályozhatja az eljutást ezekhez a létesítményekhez. Ez számos új lehetősége t teremt, tovább növelve a piaci viszonyok, a verseny terjedését a vasúti ágazatban is. Ezekből természetesen a vasúti pályahálózatműködtető sincs kizárva, azonban a vasúti igazgatási szerv hatásköre kiterjed annak vizsgálatára is, hogy megvalósule a nyí lt hozzáférés biztosítása, továbbá arra is, hogy az egyes létesítményekben alkalmazott szolgáltatások, árak megfelelneke a tisztességes verseny feltételeinek, tehát a valódi bekerülés és a piacon elérhető egyéb árszintekhez összemérhetőe; tehát monopolár akat nem lehet kialakítani. Ez egy helyes rögzítése az előttünk fekvő törvényjavaslatnak. A vasúti járművek esetében a törvényi keretek megteremtése érdekében bekerültek a jogszabályba a karbantartásért felelős szervezetre vonatkozó alapvető rendelkezések is. A vasúti munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás nem változott, a törvényjavaslat ezt értelemszerűen nem érinti, ez nemzeti hatáskör. Az MSZP véleménye szerint viszont a vasút sajátos körülményeire, sajátos munkaigénybevételére való tekintettel ez ne m biztos, hogy elegendő, hogy ezen a szinten megmarad. Valószínűleg célszerűbb lenne a vasúti dolgozók szakszervezeteivel együttműködve egy speciális munkavállalókra, vasúti munkavállalókra vonatkozó szabályozásban is gondolkodni. De ez nem ennek a törvény nek a feladata, a későbbiekben erre még ki lehetne térni. Összefoglalóan: megállapítható a jelen törvénymódosításról, hogy abban a jogalkotói szándék szerint tükröződnek az uniós jogalkotás útján elérni kívánt keretek mellett az átültetés révén a magyar va súti hagyományok, a hazai viszonyok fenntartása, a gyakorlat továbbélése, a
