Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL (Fidesz):
410 A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4887/6. sorszámon, összegző jelentése pe dig T/4887/7. sorszámon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság el őadójának. VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a Törvényalkotási bizottság a T/4887. és T/4886. számú törvényjavaslatokat összevontan tárgyalta, ezért engedjék meg, hogy a két törvény javaslattal kapcsolatban a bizottsági többségi álláspontot egyben ismertessem, és erre majd hivatkozni fogok a T/4886. számú törvényjavaslat tárgyalásakor. A T/4887. és 4886. számú törvényjavaslatok, úgymint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról és a vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló törvényjavaslatok tárgyalásának eredményét ismertetném, amelyet a Törvényalkotási bizottság 2015. június 18án megtárgyalt, és az imént említett törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban az alábbiakban határozott. A háttéranyagban a Gazdasági bizottság egy 1 pontból álló módosító javaslatot fogalmazott meg, amelyet a bizottság 32 igen s zavazattal egyhangúlag támogatott. A Törvényalkotási bizottság saját 12 pontból álló, szerkesztési és nyelvhelyességi pontosításokat szolgáló módosító javaslatot fogalmazott meg, amelyet a bizottságunk 26 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélk ül elfogadott. A javaslat az Európai Unió vasúti irányelveinek való megfelelést, a szektorra vonatkozó jogszabályi korszerűsítést szolgálja. Az első vasúti csomag teljes felülvizsgálatára, átdolgozására 2010 és 2012 között kerül sor, amelynek eredményeként fogadta el az Európai Parlament és a Tanács az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelvet. Az irányelv részben átalakította a vasúti társaságok részére nyújtott szolgáltatásokat, mely a pályahálózathasználati díjképzés és s zámítás szabályait is megváltoztatta, új szereplőket, kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit vonta be a szabályozásba. Továbbá sok ponton szigorította a piacfelügyeleti hatósággal, a vasúti igazgatási szervvel kapcsolatos függetlenségi feltételeke t. Ezáltal olyan jelentős változásokat hozott a vasúti szabályozásba, amelyek a hazai törvényi szabályozás szintjén is számos jogintézmény újragondolását igényelték. Erre tekintettel a bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 25 i gen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Majd ny ilván később. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség, és először az írásban előre jelen tkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Völner Pál képviselő úrnak, Fidesz. DR. VÖLNER PÁL ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosítás áról szóló T/4887. számú törvényjavaslat fekszik előttünk. A bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendsz er egészébe, megfelel a nemzetközi és az európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.
