Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint ezzel összefüggésben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
265 projektsort, ami pontosan erről szól: a Dunaparti ingatlanoknak külföldi érdekeltségbe való átjátszása, felminősítés, és beépíthetővé tétele. Vegytisztán magánérdeket szolgál, és ahogy elmondtam, sajnálatos módon azt kell hogy mondjuk, hogy ezek bizony ingatlanmaffiózók. Biztosan tudhat juk, hogy nem tiszta pénzekről van itt szó, és tisztán politikai befolyásról van szó. És ez az a Demszky Gábor, akinek köszönhetjük egyébként Budapestnek a lezüllesztését és elgettósítását, tehát az ő kottájából já tszik most a Fidesz, az ő elképzeléseit valósítják meg. Jelentősen leegyszerűsítve: azokat az építési hatósági eljárásokat, illetve most egyelőre még csak ott tartunk, hogy a településrendezési eszközöket egyszerűsítik le, azoknak a meghozatalát, egészen b iztos vagyok benne, hogy azért, hogy itt azok a közösségi érdekek, amelyeket adott esetben a kerületekhez tartozó önkormányzatokon keresztül tudnának a helyi lakosok megjeleníteni, az önöket ne zavarja a rendeletalkotásban. Ezért tehát önök egy törvényt al kotnak azért, amit Lázár János is bevallott, tehát a szavak mögött nagyon komoly szándékok rejlenek. Csak az a kérdés, hogy a Fidesz valójában kinek az érdekét szolgálja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képvi selő asszony. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A zzal kell kezdenem, hogy ezt a törvénytervezetet az LMP nem tudja támogatni, ugyanis szerintünk az Országgyűlésnek nem a beruházók érdekeit, hanem elsősorban a magyar emberek és az egészséges környezethez való alkotmányos jogok biztosítását kell szolgálnia . A törvényjavaslat az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről címet viseli, azonban jól tudjuk, hogy a Fidesz szótárában a gyorsítás és az egyszerűsítés valójában a hatósági és társadalmi kontroll szűkítését, a törvényekb en rögzített garanciák feloldását, a magántőkének kedvező egyedi szabályok bevezetését jelentik. Számos olyan jogszabály van, ahol ez már bebizonyosodott. Ilyen volt a közelmúltban elfogadott Városligettörvény, a Normafatörvény, a Dagálytörvény, amelyne k a leple alatt éppen most pusztítják el a Dagály strand több évtizedes platán- és nyárfáit, és nyilvánvalóan ebbe a sorba fog tartozni a most tárgyalt jogszabály is. Azt tapasztaltuk meg, hogy a kormánytöbbség mindig akkor nyúl a szabályozási gyakorlathoz - a lényeget tekintve inkább liberalizálási gyakorlathoz , amikor valami olyasmit akar a társadalomra ráerőltetni, amit az emberek nem feltétlenül szeretnének, és a hatályos jogszabályok nem engedélyeznék. És valóban: az emberek nem szeretnének sícentrum ot a Normafán, vigalmi és múzeumi negyedet a városligeti park helyén, mint ahogy nem szeretnének a dunai panorámát elcsúfító, Budapest utolsó természetes állapotú dunai partszakaszát tönkretevő mobilgátat sem. A Rómain az utóbbi években negyvenévnyi szünet után ismét megfigyelhető a Duna virágzása. Visszatértek a kérészek, mert az uniós fejlesztések következtében tisztábbá vált a víz, helyreállt a kényes biológiai egyensúly. Ez azonban láthatóan csupán a lakosságnak, a környéken élőknek és a nyaralóknak fon tos, a Fideszt ez egyáltalán nem érdekli. A lehetséges árvízvédelmi megoldások kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontokat egyáltalán nem mérlegelték. Aki nem hiszi el, olvassa el a közbeszerzési kiírást, kizárólag az ár, a szakmai koncepció és a kivit elezési idő alapján döntöttek arról, hogy milyen beruházást lehet végrehajtani egy részben Natura 2000es értékes természetvédelmi területen. Márpedig a Rómaipartról már az MTA Rómaipart ad hoc bizottsága szakvéleménye is megállapította a következőket. „ A hazánkra nézve is kötelező érvényű uniós víz keretirányelv egyértelmű korlátokat és feltételeket szab meg arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy folyónak és a partjának az ökológiai állapotát rontani, valamint a szabályozottságot növelni. A ví z keretirányelv kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben és jelentős
