Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
252 foglalkoztathatóságának javítását; ifjúsági garanciát; munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztését; társadalmi vállalkozások támogatását; szociál is gazdaság fejlesztését - és így tovább. Ez hallatlanul széles körű, átfogó, és az egész foglalkoztatáspolitikában, gazdaságfejlesztésben egy fősodor bontakozik ki ebből; önök egy mellékszáltól kérik számon a fősodort. Úgy gondolom, ezt a mellékszálat eng edjék el, tisztelettel kérem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Szél Bernadett képviselő asszony, LMP. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Tisztelt László Ké pviselőtársam! Én ezt a mellékszálat nem tudom elengedni, merthogy ez ennek a vitának a témája, konkrétan, a T/5144. törvényjavaslatnak. És itt most nagyon kérek mindenkit, hogy álljunk meg egy pillanatra, mert szerintem egy nagyon alapvető kérdést kell ti sztáznunk, és én kérem, sőt kifejezetten elvárom azt, hogy a minisztérium jelen lévő képviselője válaszoljon erre a kérdésre. Dr. Simon Miklós képviselőtársunk ugyanis beismerte, hogy azért lesz röghöz kötés vagy kényszeridénymunka, mert nincs elég munkás a munkaerőpiacon. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Önök ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy túlhajszolták a közmunkaprogramot, hanem fogják magukat, és hoznak egy olyan törvényt, amelynek van két olya n momentuma, ami mindkettő súlyosan problémás. Azt látjuk, hogy itt gyakorlatilag a következő algoritmus zajlott le: ott a cég - egyet meg is nevezett a képviselőtársunk , aki szól, hogy neki nincs munkása, mert elvitt mindent a közmunkaprogram. Erre az a reakció, hogy szólnia kell a polgármesternek, aki szól a munkaügyi központnak, amely ad számára egy adatbázist, és abból kiválogatja a polgármester, hogy kik fognak menni idénymunkára, ha kell, ha nem, ha tetszik, ha nem tetszik, menni kell, átirányítják ezeket az embereket idénymunkára. (Egymással beszélgető kormánypárti képviselőkhöz fordulva:) Lehet, képviselőtársaim, hogy önöknek ez piszkosul vicces, de az a helyzet, hogy innen az Országgyűlés aranyfalai közül nagyon könnyű ezeken az embereken nevetni! Ezeknek az embereknek nyáron ez lesz a sorsa. Úgyhogy legyenek kedvesek, ha már itt vannak a vitán öten vagy hatan, akkor tiszteljenek meg azzal, hogy figyelnek! És ami ezután történik, az szintén ebben a törvényben van benne, ebben a T/5144esben, hogy h a ez az ember felmond vagy belekényszerítik egy közös megegyezéssel való felmondásba, akkor még közmunkája sem lesz ennek az embernek; vagyis ott kell maradnia ennél a cégnél, vagy utána nem lesz munkája. Úgyhogy én most kérdezem, tisztelt államtitkár úr, és ragaszkodom a válaszhoz: ez egy ilyen ördögi rendszer? Tehát ilyen szinten akarnak a cégeknek kedvezni? Megkapják a közmunkásokat, vihetik idénymunkára? És akkor utána hogy következik ebből az, hogy ha az ember ott van munkán, ott dolgozik, és utána fel mond, akkor utána nem mehet vissza közmunkára? Hogy áll össze ez a rendszer? Szeretném megérteni, Pintér Sándor fejében mi volt, amikor ezt a két paragrafust egymás mellé tette. A másik kérdésem pedig nagyon alapvető, és erre is választ várok, hogy mi az a lapvető akadálya annak, hogy ezeknek az embereknek nem piaci munkájuk van, mármint piaci bérük. Mi az alapvető akadálya ennek? Miért közmunkásokra fáj ezeknek a cégeknek a foga? Miért erre van szükség, miért erre a rendszerre? Miért kell munkaközvetítőt já tszani a polgármestereknek? Miért kell közmunkásoknak a kiközvetítésével foglalkozni a munkaügynek? Miért ezt a rendszert alakították ki? Mi akadálya van annak, hogy ezek az emberek, akik közmunkásként ott vannak és iszonyatosan
