Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
237 Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján arra következtethetünk, hogy a közfoglalkoztatás elszívta a munkaerőt az idénymun kától. A közfoglalkoztatás rendszere ugyan felemelni nem tudta a benne részt vevőket, de a munkaerőpiacra történő kilépésüket korlátozza. A munka világának része az idénymunka, ahol valós feladatok ellátásáért valós fizetséget kap a munkavállaló, szemben a közfoglalkoztatással, ami átmenet a segélyezés és a foglalkoztatás között. (15.10) Ezt már többször elmondtuk, véleményünk szerint a közmunkaprogram nem is tartozik a foglalkoztatás körébe, hiszen inkább a segélyezést váltotta ki. A közfoglalkoztatás rend szerének egyik deklarált célja volt, hogy a dologtalan, segélyen tengődő, de még dolgozni képes tömegeket visszavezesse a munkaerőpiacra. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai és a jelenlegi előterjesztés alapján ez annyira nem sikerült jól. A közmunka a z abban részt vevőket kellene hogy segítse kilépni a munkaerőpiacra. Ez sem sikerült annyira jól, és a rossz gyakorlat megváltoztatására irányuló szándék helyes törekvés lenne elméletileg, támogatásra is érdemes lenne, de a konkrét javaslat nem erről szól. A konkrét javaslat nem megfelelő eszközöket kíván igénybe venni a cél elérése érdekében. A javaslat szerint az idénymunkásokat a munkáltató a területileg illetékes polgármestertől igényelheti. A polgármester a bejelentett igények alapján kiválasztja a köz foglalkoztatottak közül azokat, akikkel a bejelentett munkaerőigényt ki kívánja elégíteni, majd ezt bejelenti a járási foglalkoztatási szervhez. A járási foglalkoztatási szerv a polgármester bejelentése alapján a kiválasztottakat felmenti a közfoglalkoztat ással járó munkavégzés, valamint a rendelkezésre állás kötelezettsége alól, így minden akadályt elhárít az elől, hogy a kiválasztott személy az idénymunkára elmehessen. Ezen javaslattal véleményem szerint az alábbi problémák vannak. A munkaerőt igénylőnek nincs beleszólása abba, hogy kivel fog együtt dolgozni. A munkavállaló semmiféle beleszólással nem bír az idénymunkára vonatkozó kijelölésével kapcsolatosan. Sem annak, aki alkalmazni akarja, sem annak, akinek el kell mennie erre az idénymunkára, semmilyen beleszólása nincs. Tehát nem önszántukból és önakaratukból vesznek részt, akár foglalkoztatják azt az illetőt, akár elmegy és ott munkát vállal. Az elvégzendő idénymunkáért a munkavállalónak fizetendő bérről nincs rendelkezés, nincsenek garanciák. Úgy kel l elvállalnia valakinek elvileg egy munkát, hogy még csak azt sem garantáljuk, hogy mennyi az a minimálfizetség, amit ezért a munkáért neki meg kell kapnia. A foglalkoztatni kívánt munkavállaló végzettsége, képzettsége, fizikai és szellemi adottságai semmi féle módon nem kerülnek figyelembevételre a kiválasztáskor. A fenti problémák és hiányosságok alapján egyértelmű, hogy a közfoglalkoztatottnak felkínált idényjellegű munka egy olyan bizonytalan és tisztázatlan ajánlat, amire jó szívvel nem lehet igent mond ani. A közfoglalkoztatott kiszolgáltatottságát pedig az teszi teljessé, hogy a fentiek alapján kifogásolható ajánlat elutasítása esetén kizárásra kerül a közfoglalkoztatásból, tehát közvetlen egzisztenciális krízishelyzetbe jut. Magyarán, vagy elvállalja e zt a munkát, ami esetleg neki nem is megfelelő, ami esetleg neki nem is tetszik, ami esetleg nem is illik hozzá, mert vegyük azt, hogy mondjuk, fizikailag nem bírja, tehát vagy elvállalja, vagy pedig kikerül már a közfoglalkoztatásból is. Ezzel ezeket az e mbereket, ezeket a családokat önök valódi krízishelyzetbe juttathatják. A javaslat átgondolatlan, kidolgozatlan, a munkavállaló beleszólási jogát teljesen kizárja, tőle független szereplők döntenek a sorsáról, adjákveszik, mint a gépet vagy mint egy rabsz olgát. A polgármester valamiféle munkaközvetítő szerepet kap, amely szerep nem önkormányzati feladat. A munkaerő kiközvetítése, a munkások kijelölése részleteiben nem szabályozottak, a feltételek tisztázatlanok, ezeket a polgármestereket vállalhatatlan hel yzetbe hozza, ezek a polgármesterek vállalhatatlan helyzetbe kerülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat mind szellemiségében, mind kidolgozottságában jól tükrözi a fideszes földesurak önzését, amit nem szégyellnek törvénybe foglaltatni. A javaslat sem mi másról nem szól, mint arról, hogy a haverok, akik az állami földpályázatos mutyin minden alap nélkül jutottak olcsó termőföldhöz, most olcsó munkaerőhöz is jussanak. A javaslat olvasásakor óhatatlanul eszünkbe jutnak azok a korábbi sajtóhírek, amikor re ndre arról cikkeztek az újságok, hogy a
