Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
225 ELNÖK : Most megadom a szót Gúr Nándornak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsopo rtja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom, nem tudom, talán a nagy meleg okozta, hogy ez a törvényjavaslat idekerült a Ház elé. Persze lehet, hogy valami más is van a háttérben, de elsőre, amikor elolvastam, akkor ez jutott az eszembe: talán a na gy meleg. Mit tud ez a nyár produkálni?! Szóval, ha komolyan belenézünk ebbe a törvényjavaslatba, mielőtt elkezdeném ezt citálni, előtte egy ilyen pici, rövid visszatekintést engedjenek meg, képviselőtársaim, meghivatkozva a Becsó Zsolt képviselőtársam ált al elmondott dolgokat. 2012 egy új munka törvénykönyvét szülte, biztos emlékeznek rá. Nem is csodálom, hogy nem, vagy csodálom, hogy ha nem akarnak, vagy azt se csodálom, ha nem akarnak. Mindegy, ahogy akarják. De hogy mit csináltak, azt megnézhetik. Megte remtették a kiszolgáltatottságot, olyan helyzetet hívtak életre, ahol dolgozó ember és dolgozó ember közötti különbségeket szültek. Olyan helyzetet teremtettek, ahol a jogbiztonság csökkent, ahol még a munkabérek is csökkentek, biztos emlékeznek rá, ha más nem, a pótlékok. A délutános pótlék megszűnt, az éjszakai lecsökkent. Most így a vasárnapi bezárások kapcsán, amikor azt mondják, hogy hétköznap hosszított műszak, akkor a délutános pótlékok járnak nulla forinttal. Nem akarok nagyon messzire menni, csak jelzem, ezek mindmind hozamot termelnek, nulla egyenértékű hozamot termelnek a dolgozó ember számára. Ezt szülték önök egy munka törvénykönyve keretei között. És mint az előbbiek kapcsán is említettem, a közfoglalkoz tatott embernél meg azt a különbséget is megteremtették, hogy nem azonos elbírálási alanyként jelenik meg. Pótszabadság, mondtam az előző napirendi pontnál, ezért nem ragozom tovább. Hiába a 30 éves jogviszony a háta mögött, az nem számít. Hiába nevel ugya núgy három gyermeket, mint a másik, az nem számít. Szóval, hogy néznek önök ezekre az emberekre, a közfoglalkoztatottra, a közmunkát végző emberekre? Mesélnek itt sokfajtát, de a cselekedeteiken keresztül, amelyek törvényeket és rendelkezéseket szülnek ráj uk nézve, abból egyértelmű, hogy hogyan és miképpen tekintenek rájuk. Tudják, az önök elmúlt öt esztendejének, most már hatodik esztendejének a legfontosabb ígéretei azok voltak, hogy egymillió új munkahelyet a gazdaságba, adóforintokat termelő munkahely, meg hát még mellette az is, hogy radikális adócsökkentés. És erre már más nem jut eszembe, csak az, hogy Lázár János szavait iszom, amikor hallgatom a napokban, hogy most már milyen söralátétről kell beszélni. Olyanról, amit nem is lehet a Parlament falai között sem elhelyezni. Az egymillió új munkahelyről meg csak az jut az eszembe, hogy amikor statisztikát próbálnak meg rajzolni, amikor statisztikai alanynak tekintik a közfoglalkoztatottat, akkor Becsó képviselőtársam majdnem dicshimnuszt zengve elmondja, hogy a foglalkoztatás nő. (14.20) Persze, hogyne nőne a foglalkoztatás, tudja, külföldön, Angliában, Németországban, Ausztriában, akik közül százezres nagyságrendben számítják be a magyar foglalkoztatási statisztikába a maguk által elüldözött gazdasági me nekülteket, százezres nagyságrendben, meg azt a 200 ezer embert, aki a közfoglalkoztatásban, egyharmaddal kevesebbet érő pénzért dolgozik ma, mint amennyiért dolgozott öt évvel ezelőtt. Nem statisztikai számokat kell mondani, mögöttes tartalmakat, és hogyh a ezeket szépen sorba vesszük, akkor kiderül, hogy önök semmit nem csináltak. Jobb lett volna, ha nem csinálnak semmit, mert akkor lehet, hogy jobbak az eredmények, foglalkoztatási oldalról is, meg egyébként is. Amikor munkanélküliségről beszélnek, jusson mindig az eszükbe két dolog! Az egyik az, hogy azok, akik bent voltak a statisztikai rendszerekben és külföldre menekültek, merthogy
