Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: - Az ülés napirendjének elfogadása - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája és a határozathozatalok - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
19 Mielőtt folytatnánk munkánkat, kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, akik nem vesznek részt a munkában (Csenget.) , hogy a beszélgetést a folyosón folytassák. Kérem tisztelettel képviselőtársaimat, foglaljanak helyet vagy fáradjanak ki a folyosóra. (Többen elhagyják az üléstermet.) Köszönöm szépen. Megadom a szót elsőként Kucsák László képviselő úrnak, a bizottság előadójának, legfeljebb 8 perces időkeretben. KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 11i ülésén megt árgyalta az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslatot. (10.10) A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Költségvetési bizottság és a Gazdasági bizottság 26 pontos módosító javaslatát, amelyek közül bizo nyos pontokat a tárca nem támogatott, mivel ezek a TAB, tehát a Törvényalkotási bizottság saját módosítójában javításra kerültek. A módosító mögött egy összhangteremtő szándék húzódik meg, amely biztosítaná, hogy az oktatási intézmények alapító okiratban m egfogalmazott tevékenységük ellátásához - egyébként a közcélú adományokra vonatkozó elveknek megfelelően - áfamentesen juthassanak hozzá azon eszközökhöz, amelyek szolgálják az oktatási intézmények tevékenységét, érdekét, céljait, és összhangban állnak min den egyéb közérdekű, közhasznú adományozással. Az imént említett módosítási szándékokat, illetve a háttéranyag további pontjait a bizottság 24 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett elfogadta. Hadd hangsúlyozzam még egyszer a szóban for gó törvényjavaslat jelentőségét! Az adócsomag egyik legfontosabb eleme a családi adórendszer további bővítése, ennek célja a családok megsegítése, támogatása, a gyermekvállalás elősegítése. Az adórendszer átalakításának köszönhetően 2014ben már több mint 230 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 900 ezer magyar családnál, a tavalyi évtől kezdődően ráadásul már a társadalombiztosítási járulékból is levonható volt az adókedvezmény, így közel 270 ezer család megélhetése válhatott könnyebbé, ami egy minimálbért kereső, három gyermeket nevelő szülő esetében nettó 16 ezer forint jövedelemnövekedést jelentett. A 2016. évi adócsomag e megkezdett munka folytatása és kiterjesztése annak érdekében, hogy a megkeresett jövedelem minél nagyobb része maradjon a magyar családoknál. Ennek megfelelően 2016tól négy év alatt a duplájára nő a kétgyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre emelkedik úgy, hogy a családoknál havonta ott maradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2019re 20 ezer forintra, vagyis évente gyermekenként 2500 forinttal növekszik. A további adócsökkentések irányába megtett első lépésnek tekinthetjük a személyi jövedelemadó mérséklését is: a törvényjavaslat 16 százalékról 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó mértékét. Ezzel összefüggésben valorizálásra kerül a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye címén az adóalapból levonható összeg annak érdekében, hogy ne változzon a kedvezmény adóban kifejezett mérté ke. Ez a személyi jövedelemadómérséklés egy folyamat kezdete: amennyiben a gazdaság jobban teljesít az elkövetkezendő időkben is, akkor megcélozza a kormány, hogy egy számjegyű legyen a személyi jövedelemadó. A célunk az, hogy a megkeresett jövedelemből m inél nagyobb összeg maradjon a családoknál. Erre tekintettel a bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiba n.)
