Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Köpeczi-Bócz Tamás emberi erőforrások minisztériumi államtitkár/ - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
172 egyszerűen arról van szó, hogy az európai országok különkülön nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amikkel hatékonyan fel lehet lépni a bevándorláspolitika területén, ráadásul a különböző uniós tagállamok geográfiai helyzete egészen eltérő. Tehát pontosan az, amit Mirkóczki Ádám az előbb elmondott, az uniós tagállamok eltérő helyzete húzza alá azt, miért elsőrendű érdekünk az, hogy a bevándorláspolitika tekintetében több és erősebb európai együttműködés legyen. Amikor a Fidesz januárb an a politikai napirend élére varázsolta a bevándorláspolitikát, akkor tette ezt azzal, hogy demagóg, uszító módon a terrorizmustól való félelemmel igyekezett manipulálni. Ha és amennyiben igazak lennének azok a félelmek, amikkel a kormányoldal manipulált januárban, és amit a plakátkampányuk sugároz, akkor végképp érthetetlen, hogy miért hagyták figyelmen kívül azokat a szempontokat, amiket a kurdisztáni katonai szerepvállalással kapcsolatban elmondtunk. Hiszen ha igazak azok a kockázatok és félelmek, amike t önök nyíltan vagy burkoltan sugallnak, akkor ezt nem a bevándorláspolitika felelős képviselete kárára kéne figyelembe venni, hanem éppenséggel akkor kellett volna megfontolni, amikor óvtuk Magyarországot, hogy belebocsátkozzon egy beláthatatlan kimenetel ű katonai kalandba. Az nem működik, hogy egyfelől belföldön uszít a kormány és nem átall terrorista veszéllyel fenyegetni, másfelől pedig bevállal egy olyan fokozódó biztonsági kockázatot, amit egyébként nem kellene felvállalnia. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az LMP számára elfogadhatatlan. Ez a törvényjavaslat egész egyszerűen szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak pontosan az a lényege, hogy nyitva hagyja a lehetőséget az egyedi mérlegelésre. Elmondom Z. Kárpát k épviselőtársamnak is, hogy ez miért nem jó. Azért nem jó - amire a Kúria 2012es véleménye is rámutat , mert elképzelhető, hogy amennyiben ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés fideszesjobbikos szavazatokkal elfogadja, akkor a kormány kibocsát egy korm ányrendeletet, amelyben biztonságos harmadik országnak tekinti, mondjuk, Szerbiát. Ehhez képest a Kúria 12es közig. kollégiumi véleménye a következőt tartalmazza: valamely harmadik ország menekültügyi rendszere túlterheltségének lehet az a következménye, hogy ebben az országban lehetetlenné válik a menedékkérőket megillető jogok biztosítása. Az ilyen harmadik országot menekültügyi szempontból nem lehet biztonságosnak tekinteni. Egyébként Németországban is van olyan alkotmánybírósági eset, ahol konkrétan a münsteri közigazgatási bíróság egy Szerbiába visszaküldendő család ügyét állította meg, egész egyszerűen azért, mert a konkrét esetben, a konkrét helyzetben Szerbia nem volt biztonságos harmadik országnak tekinthető. De több tanulmány is aláhúzza azt, hogy például a romákkal szembeni súlyos diszkrimináció miatt vannak olyan roma családok, akiknek a tekintetében Szerbia ugyancsak nem tekinthető biztonságos harmadik országnak. A történetnek pontosan az a lényege, hogy amennyiben megfosztja vagy lényegében meg fosztja az egyes menedékkérőket a kormányzat attól, hogy az egyedi helyzetüket, a sajátos helyzetüket és azt, hogy ez hogyan viszonyul egy harmadik ország gyakorlatához, jogrendszeréhez, mérlegeljék, az pontosan a menedékjog értelmét üresíti ki. (10.20) Rá adásul a problémát nem oldottuk meg, hiszen rengeteg kiskapu van, hisz gondoljunk arra, amikor mondjuk, a migránsok megsemmisítik az úti okmányaikat, gondoljunk arra, hogy mondjuk, a különböző embercsempész bandák majd az új körülményekhez fognak alkalmazk odni, és így fogják végrehajtani különböző terveiket. Jegyzem meg, éppen az embercsempész bandák felszámolása is egy olyan ok, amiért a belbiztonság, bevándorláspolitika tekintetében egy szorosabb európai együttműködésre lenne szükség. Tehát hangsúlyozzuk még egyszer: egy olyan jogi megoldás, amelyik kizárja az egyedi mérlegelés lehetőségét, pontosan azokat a szempontokat hagyja figyelmen kívül, amelyek egyébként magát a genfi konvenciót is megszülték, és amelyek egyáltalán a menedékjogot mint intézményt an nak idején a XX. században felállították.
