Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Köpeczi-Bócz Tamás emberi erőforrások minisztériumi államtitkár/ - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
160 ez hol van köszönő viszonyban a mai napig Magyarországra belépő 57 ezer fővel? A korábbi évek bevándorlóiról nem is beszélve. A napnál világosabb, hogy valamit tenni kell. Voltak bátortalan kísérletek az Európai Unió részéről és a brüssz eli Bizottság részéről, hiszen korábbi döntés alapján elfogadtak egy irányelvet, ami lehetőséget adott volna a Bizottságnak arra, hogy kijelölje a Bizottság európai uniós szinten azokat az úgynevezett biztonságos tranzitországokat és biztonságos származási országokat, ahonnan az Unió nem fogad illegális bevándorlót. Azonban ez a folyamat megrekedt, és miután Brüsszel nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy közös álláspontot alakítson ki a biztonságos harmadik ország, tehát tranzitország és a biztons ágos származási országok körében, ezt visszautalta tagállami hatáskörbe. (9.20) Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak az Európai Unió irányelveivel összhangban lehetősége van arra, hogy kijelölje a biztonságos tranzitországok körét, és kijelö lje a biztonságos származási országok körét. Erre a felhatalmazást a magyar kormánynak meg kell adni, egész egyszerűen más kezelési lehetőség rövid távon nincs a probléma megoldására. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy miután az Európai Uniónak nem bevándorl áspolitikája van, hanem menekültpolitikája, tehát az Európai Unió rendszere arra van kitalálva, hogy azokat az embereket, akiket saját hazájukban fenyegetnek, fizikai biztonságuk nem elégséges, üldözik őket, azokat az Európai Unió befogadja. Ez egy elbírál ási folyamat, menedéket kell kérni, a szabály az, hogy ahol először beléptek az Európai Unió területére, ott kell ezt az eljárást lefolytatni. Hozzáteszem, a szabály egyébként az, hogy nem a zöldhatáron kell átjönni illegálisan, hanem jelentkezni kell a le gális határátkelőknél, és egyébként az illetőnek el kell mennie egy befogadóállomásra, és meg kell várni ott a menekültügyi eljárás végét. Tehát azért, mert bejön valaki politikai menedékjogot kérni az Európai Unió területére, nem jogosult egyébként az eur ópai belső határok átlépésére, hanem neki meg kellene várni azt, hogy eldőljön, hogy kape menedékjogot vagy sem. Egy adat, szerintem rendkívül beszédes: tavaly a 42 700 illegális bevándorlóból kevesebb mint 800 volt az, aki jogosult volt politikai menedék jogra. Tehát az elsöprő többségük az illegális bevándorlóknak egyszerűen gazdasági okokból illegális bevándorló, nem jogosult az európai szabályok szerint politikai menedékjogra. Azonban mindenki tudja, hogy ez úgy működik, hogy az illegális bevándorlók me gkapják a magyar hatóságoktól a 4300 forintot - ennyi a napi ellátásuk költsége , majd szinte azonnal továbbmennek, durván az átlagos tartózkodás három nap. Egyébként ebből kiszámolható, hogy így is, hogy nagyon keveset tartózkodnak itt, jogellenesen menn ek tovább, ez 1,5 milliárd forintba került tavaly a magyar adófizetőknek. És akkor ebben még a rendőrségi költségek meg a nyilvántartási költségek, a hivatal fenntartásának a különböző eljárási költségei nincsenek benne. Összességében, napnál világosabb, a jelenlegi szabályok és a dublini egyezményből következő eljárásrend is az, hogy abban az országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol először beléptek az Unió területére. Ez Magyarország ezeknek az embereknek az esetében. Most már egyébként du rván 200 ezer azoknak a száma, akik beleesnek ebbe a kategóriába, itt lépték át illegálisan a magyar határt, és vissza fogják ide őket küldeni. Beszédesek ebben az értelemben is a számok: megváltozott az európai tagállamok magatartása, a tavalyi évben durv án ezer volt azoknak a határozatoknak a száma, amit a német hatóságok kiadtak az úgynevezett visszatoloncolás ügyében, tehát hogy a német hatóságok nem a menedékkérelmet bírálják el érdemben, hanem azt vizsgálják meg, hogy hol lépett be az Európai Unió ter ületére, és azt mondják - teljesen jogszerűen , hogy vissza kell küldeni oda, mert ott kell lefolytatni az eljárást. Furcsa módon a német hatóságok vagy az osztrákok, vagy a holland hatóságok nem is jogosultak a menedékkérelmet elbírálni, mert azt a magya r hatóságoknak kell a dublini egyezmények szerint. De míg tavaly csak ezer alatt volt ezeknek a száma, eddig a napig csak a német hatóságok 14 ezer ilyen határozat meghozatalát jelezték, és
