Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
149 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kívá n válaszolni. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a válaszomat vagy reakciómat megadnám a képviselő úr által felvetettekre, azért szeretnék egy etűdre kitérni, és jó is, hogy Gőgös képviselő úr itt maradt, hiszen róla lesz szó. Hiszen mialatt L. Simon államtitkár úr válaszolt a napirend előtti MSZPs felvetésre, azelőtt azt kiabálta be, ha jól hallottam, hogy Pol t Pétert leváltjuk, és akkor majd a büntetőügyek rendben lesznek. (Gőgös Zoltán: Így van!) Most is megerősíti, hogy ezt mondta. Tehát ezt nem vehetjük másnak, mint fenyegetésnek itt, a parlament padsoraiból. (Gőgös Zoltán: …nem bűnpártolás!) Most ké zmozdulat nem volt mellette, kézmozdulat most nem volt mellette, amit a képviselő úr mondott, bár az MSZPnek vajmi kevés esélye van arra, hogy valaha is a következő időkben olyan többsége legyen, hogy ezt megtegye. De úgy látszik, hogy a Jobbikhoz hasonló eszközök nem állnak távol az MSZPtől, és akár jogállamon kívüli eszközöket is alkalmazna erre. (Gőgös Zoltán: Nem …bűnpártolás, államtitkár úr!) Ilyesfajta fenyegetéseknek talán a parlamentben nincs helye, és ilyen mondatokat bekiabálni szerintem nem hel yes - majd nyilván erről a frakció előtt kell beszélnie a képviselő úrnak. De áttérve Vejkey képviselő úrnak a felvetésére, amit ezúton is köszönök, ez egy sokkal inkább békés felvetés volt. Azt kell hogy mondjuk, hiszen azt mutatja, hogy más európai orszá gokban, talán akiknek a történelme is valamelyest szerencsésebben alakult, vagy ÉszakAmerikában, ahol valóban a polgárháború óta belső ellentétek nem dúlták föl az országot, ellentétben Magyarországgal, amin a XX. században két világháború és két embertel en diktatúra is végigment, és óriási törésvonalakat eredményezett ez az országokon belül, de máshol, ahol talán sikerült békésebben átvészelniük a XX. századot, könnyebb az ilyesfajta, akár frakciókon, pártokon is átívelő imareggeliket megtartani, amelynek az egyik pozitív üzenete Magyarország számára is talán, hogy hosszabb, békésebb időszak után a politika világa is válhat olyanná, ahol könnyebb a konszenzust megtalálni. Másrészről pedig nekünk is fontos, főleg nekünk, kereszténydemokratáknak, a FideszKD NPpártszövetséghez tartozóknak, hogy más országban a kereszténység igenis egy közéleti téma, olyan szempontból, hogy a képviselőket összeköti, közös célokat határoz meg nekik. Hiszen a keresztény hit, bár egy személyes meggyőződésen alapul, de abban a pil lanatban, ahogy elkezdik gyakorolni, közösségivé válik, nemcsak azért, mert közösségben, miséken, imaórákon találkoznak azok, akik a keresztény hitet vallják, hanem azért is, mert meggyőződésünk szerint a hitnek mindig cselekedetekben kell megnyilvánulni, amelyek más emberek felé irányulnak, ahogy a Szentírásban is le van írva, hogy amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek, mondta az Úrjézus. Tehát innentől kezdve a hitnek a megnyilvánulásai, lehet ez akár szociális gondoskodás, egészségü gyi gondoskodás, jótékonyság, mások segítése, tanulás, oktatásnak a szervezése, az mindig közösségi színtéren jelenik meg, és a keresztény hitnek a megnyilvánulása is mindig ilyesfajta közösségi funkciókat is eredményez, hogyha az állam szempontjából nézem . Ezért válik, ezért is válik közüggyé a kereszténység, illetőleg az értékalap miatt is. Ezek a képviselők, akik akár Berlinben, akár Washingtonban összegyűlnek imareggelire, teljesen mindegy, hogy milyen pártból érkeznek vagy éppen milyen titulust töltene k be a parlamentben vagy a kormányban, ők ezáltal a kereszténységüket egyfajta közéleti témává is teszik, emelik. Ezzel nyilvánvalóan a keresztény embereknek a politika iránti érzékenységét, figyelmét sokkal inkább fel tudják kelteni, illetve közös erkölcs i alapra tudják helyezni a politika irányát, és így könnyebben tudnak közös célokat is megtalálni, amelyek ciklusokon átívelően javíthatják az országban élőknek a helyzetét.
