Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - Az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
128 eredménye? Az, hogy háromszor több állam titkár van jelen pillanatban, pedig az átszervezéseket megcsinálták. Az előttünk fekvő törvénymódosítások általános indoklása szerint, mondják most önök, a módosítás bevezetése azért szükséges, hogy megteremtse a törvényi hátterét annak, hogy a kormány egy ébként egy új rendeletet dolgozhasson ki, amelyben majd szabályozza az állami vezetők juttatásait. Tehát új rendeletről van szó. Az előbb mondtam egy kormányrendeletet, kormányhatározatot, azt is mennyire betartották, de itt arról szól, hogy a juttatásokat önök tudják majd normálisan szabályozni. Az indoklás véleményem szerint nem okszerű, mivel jelenleg is egy kormányrendelet szabályozza ezen juttatások körét. A kormányrendelet korlátait a módosítani tervezett törvény határozza meg, ami jelenleg úgy fogalm az - idézem , hogy „legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint az államtitkári juttatások köthetők ki”. A jelenlegi szabályozás tehát felülről korlátozza az adható fizetést és a kapcsolódó juttatások körét. Tehát a jelenle gi szabályozás is lehetőséget biztosít a differenciálásra. Akkor nem értem, hogy például az államtitkár úr az expozéjában miért arról beszél, hogy ez most megteremti a differenciálási lehetőséget. Eddig is meg volt teremtve a differenciálás lehetősége, his zen a plafon volt meghatározva, onnan lefelé pedig önök úgy differenciáltak eddig is, ahogy akartak. Tehát nem kell a differenciáláshoz egy ilyen törvényt alkotni! A módosítási javaslat a valóságban arról szól, hogy a jelenlegi szabályozásban meghatározott felső plafon kerül eltörlésre. Jelenleg a kormány csak olyan rendeletet alkothat a díjazásokra, amiben a legmagasabb juttatások nem haladhatják meg a törvényben meghatározott maximális mértéket. A módosítás tehát ennek a lehetőségét teremti meg valójában, hogy olyan kormányrendelet születhessen, ami alapján úgymond jogszerűen az államtitkári juttatásoknál is magasabb juttatások kerülhessenek megállapításra. Olyan személyek számára ráadásul, akikre nem vonatkoznak például a köztisztviselőkre és kormánytiszt viselőkre általában kötelező jogi és etikai normák. Az írott indoklás véleményem szerint tehát nincs összefüggésben a módosítás szövegével. Az indoklásban megfogalmazott célok a jelenlegi szabályozási környezetben is tökéletesen megvalósíthatók lennének. ( 18.50) Amiről az indoklásban önök beszélnek, most jelen pillanatban, akár a mai napon is önök megvalósíthatták volna; de nem valósították meg. Akkor minek kell egy ilyen törvény? A konkrét módosítás értelmetlenségétől eltekintve érdemes elgondolkodni azon az érvrendszeren, ami a vezetői juttatásokkal kapcsolatosan kiolvasható az előterjesztésből. Az előterjesztő csökkenteni szeretné az állami vezetők, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszterelnöki megbízottak, miniszteri biztosok, valamint a kor mányhivatalok vezetőinek fizetését és juttatásait. A juttatások csökkentését nemes egyszerűséggel pusztán annyival támasztja alá az előterjesztő, hogy az a kormány határozott célkitűzése. Innentől kezdve önök majd ezt valószínűleg meg is fogják valósítani, mi pedig ezt higgyük is el önöknek. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök szerint lehetséges minőségi munkát elvárni aránytalanul alacsony javadalmazásért? Önök szerint azok, akik jelenleg úgy végezték a munkájukat, ahogyan azt magunk körül a mindennapi életben láthatjuk, a jövedelmük csökkentése esetén majd észbe kapnak? Elszégyellik magukat, és majd jobban fogják végezni a munkájukat? Vagy nézzük meg a másik oldalt! Önök szerint a munkáját jelenleg kiemelkedően magas színvonalon végző állami vezető miként fog reagálni arra, hogy a jól végzett munkája jutalmaként csökkentik a jövedelmét? Ha tényleg a kiadások csökkentése a kormány határozott célja, akkor vajon miért nem látjuk ennek nyomát a minap előterjesztett, Magyarország 2016. évi költségvetéséről szóló tör vényjavaslatban? Lássuk be, itt egy valódi cél nélküli, pillanatnyi politikai haszonszerzés által vezérelt látszatintézkedésről van szó. Véleményem szerint, aki a munkáját jól végzi, azt tisztességgel meg kell fizetni. Aki viszont a munkáját rosszul végzi, akkor annak nem kevesebbet kell fizetni, hanem a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben ki kell rúgni. Hát ez lenne a normálisan működő állam,
