Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - Az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
123 Engedjék meg, hogy felidézzem még az ért az elmúlt évtizedek talán legnagyobb politikusi álláshalmozóját, aki sajnos szintén Lázár Jánoshoz, tehát a jelenlegi javaslat előterjesztőjéhez köthető, ezért szorosan idekapcsolódik, és az is, ahogy erre a kérdésre ő reagált. „Hogyan tölthet be közpé nzből egyszerre négy főállást a Bajnaikormányból átmentett Bódi Gábor, ha csak a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként elvileg napi 10 órás munkaideje van?” - ezzel a címmel nyújtottam be egy interpellációt Lázár Jánoshoz, amire ő válaszolt is, de azt gondolom, hogy nem egészen elfogadható módon. Idézzük fel tehát az elmúlt évtizedek szintén Lázár Jánoshoz köthető legnagyobb álláshalmozóját, aki havonta 2 millió 600 ezer forintot keresett, míg ezt az ügyet el nem kezdtem sorozatosan feszegetni, és m eghátrálásra nem kényszeríteni őt és ennek a javaslatnak is lényegében az előterjesztőjét, Lázár Jánost. Több mint kétszer annyit keresett, mint a miniszteri fizetés, mivel egyszerre négy főállást töltött be, s persze mindegyiket közpénzből fizették. A kis emberek persze eközben robotoljanak, dolgozzanak akár napi 10 órát is, a miniszter úr pedig nem is szégyelli kimondani, hogy: „A Miniszterelnökség sajnos valóban nem egy családbarát munkahely.”, hogy őt idézzük, és hogy, idézem: „A Miniszterelnökségen dolg ozni senkinek sem kötelező.” Eközben legalább nemhogy példát mutatnának az állami vezetők, hanem például Bódi Gábor három további főállást is betöltött, és mindezt Lázár János következmények nélkül hagyta. És ezek után higgyük el, vagy adjunk felhatalmazás t, és higgyük el, hogy ő valóban csökkenteni fogja miniszteri rendeletben ezeket a juttatásokat, aminek eddig legalább volt egy plafonja, ezután törvényi szinten nem lesz. Vagy Lázár János fog ennél szolidabb plafonokat meghatározni? Nehezen hihető. Hiszen például az elmúlt évtizedek legnagyobb álláshalmozója, már ami egyáltalán kitudódott, hiszen a helyettes államtitkárok vagyonnyilatkozatát sajnos nem hozzák nyilvánosságra, hiába követeltük ezt többször, képviselőként sem tekinthetünk bele, de kiszivárgot t, hogy Bódi Gábor havi 1 millióért ügyvezetője az állami tulajdonú KopintDatorg Kft.nek, közben havi 175 ezerért a szintén állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. igazgatósági tagja, ráadásul havi 648 ezerért az elvileg kormánytól független NMHH költségv etéséből fenntartott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke volt, ami azért is pikáns, mert feladatuk a jogszabálytervezetek független véleményezése - így persze nyilván nincs komoly nézeteltérés, semmilyen vita, hogyha a tárgyalóasztal mindkét f elén ő ül. Esetleg még önmaga főtanácsadója is lehetne, ha ennyit javasolhatok Lázár Jánosnak, egy ötödik főállást. Azt még azért talán illik hozzátenni, hogy Bódi Gábor ráadásul a Bajnaikormány szakállamtitkára volt, az elmúltnyolcévezés közepette szépen átmentette hatalmát, nemhogy még elszámoltatás lett volna. Ennyit ezekről az állami vezetőkről. De ha már lúd, legyen kövér: elszámoltatási kormánybiztosnak esetleg nem akarják kinevezni ezt az állami vezetőt mintegy hatodik főállásként? Én azt gondolom, hogy Kósa Lajostól lassan visszakérhetjük azt a Supermandíjat, amit itt most már az MSZP által is emlegetett álláshalmozásért odaítéltünk neki egy internetes szavazás után, amit ő képviselőként és egyszer egy távoli nagyváros polgármestereként kiérdemelt. (18.30) Örülök, hogy valamennyire sikerült visszaszorítani a politikusi álláshalmozást, azonban ahogy beszédem elején is idéztem, van még néhány olyan pontja ennek, ami várat magára. Egy ilyen eset például megtörténhet, és nem volt elég egy interpelláció, hogy ezt rendezzük, hiszen erre az interpellációra hiába válaszolta, idézem, hogy „Bódi Gábor kész lemondani a tiszteletdíjáról a betöltött helyeken” - többes számban , januári írásbeli kérdésemben kellett utánanyomozzak, hogy mi történt. Akkor válaszába n elárulta, hogy csak egyetlenegy helyen mondott le, ezt árulta el Lázár János, bár ott egyenesen a juttatásairól írt többes számban, ráadásul többféle is volt egyetlenegy helyen; erről eddig nem is tudtunk. Ezek után kellett egy újabb kérdést feltennem, m ajd egy újabb írásbeli kérdést, mígnem végre sikerült ezekről a fizetéseiről, tiszteletdíjairól lemondatni. Bár önmagában az is gyanús, hogy munkaköréről nem mondott le, tehát ez úgymond fizetés, tiszteletdíj nélkül is megéri neki, ez azért önmagában a kor rupció gyanúját szerintem felveti, és nem mondanám ezt elhivatottságnak, hiszen ha