Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 6. hétfő (94. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BANA TIBOR (Jobbik):
1097 Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bana Tibor képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Széll Kálmán emlékére” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. (17.10) BANA TIBOR ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr . Tisztelt Képviselőtársaim! Száz évvel ezelőtt, 1915ben hunyt el Széll Kálmán egykori miniszterelnök, róla szeretnék megemlékezni a következő percekben. Széll Kálmán Gasztonyban született 1843. június 8án, nemesi hagyományaira és ’48as szerepére büszke családban. Apja magas közhivatalokat töltött be, országgyűlési képviselő is volt. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széll Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premont reieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863ban végezte el, majd két évvel később jogi doktori címet szerzett. Pályáját Rátóton kezdte mint szolgabíró. Az ifjú jogász politikusi pályára készült, s 1869ben a szentgotthárdi járás országgyűlési képviselőjé vé választották. Ezek után még nagyobb lendülettel szolgálta vármegyéjét, különösképpen Szentgotthárd ügyét. Munkája elismeréseként 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, ezt azonban nem fogadta el. Az ifjú Széll kor- és nemzedéktársaihoz hason lóan az alkotmányt és a közjogot kezdte el kutatni. Deák Ferenc azonban más irányt mutatott számára, így tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legelismertebb pénzügyi szaktekintélye lett. Bekapcsolódott az Országgyűlés életébe, legi nkább a pénzügyi bizottságban tevékenykedett. 1875ben a Wenckheimkormányban örömmel vette a pénzügyminiszteri kinevezést. Közszereplésének első csúcspontjaként értékelhető miniszteri tevékenysége. Miniszterségéről 1878ban, BoszniaHercegovina okkupációj akor mondott le, megakadályozandó egy háborús konfliktust. Ezután életének legsokoldalúbb korszaka következett. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. Megtartotta képviselői mandátu mát, és szívén viselte Szentgotthárd sorsát. Széll Kálmán 56 évesen - 1899től 1903ig - az ország miniszterelnöke lett. Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. Modern és célirányos törvényelőkészítő munkája európai szempontból is figyelemre m éltó volt, a bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatják szakmai hozzáértését. Könnyen áttekinthető, jól működő államháztartást szeretett volna. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt. A miniszterelnökségről v aló lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmány Párt elnöki funkcióját. Közben 1905ben kerülete újra képviselővé választotta. Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt - 1869 és 1911 között - rengeteget tett Szentgott hárd fejlődéséért. Az 1870es évek elején sürgette a GyőrSzombathelyGrazvasútvonal megépítését. 1871 októberében nyitották meg a GyőrSzombathelyszakaszt, míg a Grazig hátralévő részt 187273ban építették meg. Személyes közbenjárásá nak tulajdonították a kortársak, hogy a dohánygyár Szentgotthárdra települt 1894ben. Eredetileg ugyanis Szombathelyre tervezték, mégis Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit. Ez volt a város első gyára, ahol indulása után tíz évvel már több mint 900 nő dolgo zott. A megyeszékhely, Szombathely irigykedve figyelte Szentgotthárd gyarapodását. A Vasvármegye című újság a dohánygyár Szentgotthárdra települését a következőképpen kommentálta: „Szentgotthárd ismét fontos lépést tett előre. Buzgó vezérfiainak pihenést n em ismerő munkássága, önfeláldozó tevékenysége eddig is oly sikereket mutathat föl, melyek a leghatározottabban példátlanok kisebb vidéki központok életében. Szentgotthárd, derék értelmiségének és nagynevű képviselőjének szakadatlan fáradozási útján mihama rabb meg fog nőni, ki fog fejlődni… Most Szentgotthárd Szombathellyel vette fel a versenyt, és úgy látszik, diadalmasan.”
