Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 6. hétfő (94. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
1093 Visszautasítom a magam részéről, és természetesen ismételten megteszem azok at a jogi lépéseket, amelyeket meg kell. Én köszönöm szépen, hogy ilyen kedvező helyzetbe fog hozni engem Tállai András, már a sokadik perét fogja elbukni ebben az ügyben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt O rszággyűlés! Ezzel a napirendnek, tehát a kérdéseknek a végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: Most munkánkat a napirend utáni felszólalásokkal folytatjuk. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bar tos Mónika képviselő asszony, Fideszképviselőcsoport. Megadom a szót ötperces időkeretben. BARTOS MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek? Sokszor feltettük ezt a kérdést itt, a nemzet Házának falai között, és ez a központi gondolata Ferenc pápa nagyon várt Laudato si’, Áldott légy! című enciklikájának is. VI. Pál pápa óta a pápai dokumentumokban egyre növekvő módon van jelen a teremtésvédelem témája, de ez az első, amely teljes egészében erről szól. A pápai dokumentum hat fejezetre tagolódik. Az első fejezet a mai tudományos problémák, kiemelten a víz, a biodiverzitás, az éghajlatváltozás és az ökológiai adósság tém ájának összefoglalását tartalmazza, amelyet a pápa szerint mindenkinek személyes problémájává kell alakítania. A második fejezet a hagyományos szentírásértelmezéstől eltérően, de nagyon is érthetően tartalmaz bizonyos bibliai szövegrészeket, amelyekből a teremtésvédelem felelőssége származik. A harmadik fejezetben a szentatya megnevezi a problémák okait. Ferenc pápa szerint ma a technokrata uralom logikája vezeti a világot, amelynek értelmében az ember mindent le akar igázni, ezt azonban meg kell változtat ni, és önmérsékletet kell tanúsítani. Ferenc pápa a negyedik fejezetben megfogalmazza, hogy az ember nem tekinthet a természetre mint tőle független valóságra, egy újfajta szolidaritás szükségességét veti fel nemcsak a nemzedékek között, hanem a nemzedékek en belül is. Azzal, hogy mit lehet és mit kell tennünk, az enciklika ötödik fejezete foglalkozik, a pápa válasza: lépjünk ki az önpusztítás spiráljából, és legyünk felelősséggel teli emberek. A pápa felveti a politikusok és más felelős emberek szerepét. A szentatya szerint az emberiségnek még megvan a képessége arra, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében, de hangsúlyozza, hogy a 24. órában vagyunk. A hatodik fejezetben egyfajta ökológiai spiritualitás rajzolódik ki, Ferenc pápa aláhúzza: művelésre és nevelésre van szükség a változáshoz. Az enciklika fejezetekre tagolódik, melyek bizonyos témaköröket bontanak ki, de mindegyiket áthatja és az egész pápai dokumentumot integrálja több, mindannyiunkhoz szóló üzenet. A szentatya hangsúlyozza a párbeszéd j elentőségét, szerinte ez a problémákkal való szembenézés és a megoldás eszköze, felszólít mindannyiunkat, vallástól, világnézettől függetlenül arra, hogy legyünk nyitottak és készek a párbeszédre. Ökológiai megtérésre van szükség - fogalmaz. Felhívja a fig yelmet arra, hogy a problémák felismerését követő lelkesedést sokszor ellankadás és könnyelmű felelőtlenség követi. A pápa éberségre int és hív bennünket, a 24. órában vagyunk, nem lankadhatunk. Különösen érvényes ez ebben az évben, amikor a párizsi klímac súcsra készülünk. Kedves képviselőtársaim, mindannyiunknak komolyan kell venni ennek jelentőségét. Ferenc pápa figyelmeztet: nem vagyunk egyedül. Az emberi lét három, egymással szorosan összefüggő alapvető kapcsolaton alapul: az Istennel, a felebarátainkka l és a Földdel való kapcsolaton. Ennek a harmóniának a megbomlása vezet a minket körülvevő válsághoz. A többi
